Palacsintajégnek az általában kis (0,5-1 méter, olykor több méter) átmérőjű, vékony (10-50 centiméter) jégtáblácskákat nevezik, melyek alakja gyakran kerek. Előfordulnak hosszúkásabb, vagy szabálytalan alakú "palacsinták" is.
A felvételen is megfigyelhető, hogy a palacsintajég szegélye kissé felfelé hajlik (vastagabb), ez az ismétlődő ütközések eredménye.
Palacsintajég kialakulása jellemző folyó- és tengervízen is. Főként úgy keletkeznek, hogy a vékony jégkása feltorlódik (egy akadály felé, például egy nagyobb, szilárd jégtábla felé sodródik), ezáltal megvastagszik, később azonban a folyó sodrásának vagy a tenger hullámzásának hatására összetöredezhet. Az így kialakult kisebb jégdarabok lassan kerekded formát öltenek a folyamatos ütközések következtében.