A kutatók szerint ez a hullámzás, ez a zászlólobogáshoz hasonló mozgás már a kipukkadás előtt elkezdődik, hullámhossza pedig a keletkező cseppecskék méretét határozza meg. A felszíni hullámok egyenetlen vastagságúvá teszik a hártyát, mely így egyre nagyobb amplitúdóval rezeg, míg el nem szakad a hártya. Minél ritkább a környező gáz, annál stabilabb a buborék. Eszerint a levegőnél mintegy tizenötször ritkább hidrogéngáz valóságos tartósítószer a buborékok számára.
Ahogy a szappanbuborék szétpukkad, kétféle módon keletkeznek cseppek. Az egyik fajta a visszahúzódó hártyáról szakad le, mert tehetetlensége miatt nem bírja követni azt. Ezek nagysága függ a hártyahullámoktól. A hártya többi része a kipukkadás indulási helyének ellenpólusában fut össze, és ott fröccsen szét. A visszamaradó permetből a víz elpárolog, és finom szappan-aeroszol marad vissza.
A szappanbuborékok halmazállapota folyadék. Az oldott szappan fagyáspont-csökkentő hatása miatt nulla fok alatt sem fagynak meg a buborékok. Ha azonban kedvünk támadna a leghidegebb téli napokon szappanbuborékokat előállítani a szabadban, azt tapasztalnánk, hogy -20 Celsius-fok alatt a buborék már nem pukkad szét, mert megyfagy. Földet érve összetörik, mert nem bírja megtartani saját súlyát.