Az új technika lézer helyett közönséges fehér fényt használ a háromdimenziós színes hologramok előállítására. Az eljárás a fémrétegek felszíni elektronjainak viselkedését használja ki. A jelenlegi módszerekben lézerfénnyel világítják meg a leképezendő tárgyat, a visszaverődött sugárzást pedig egy fotográfiai lemezen "interferenciaminta" formájában rögzítik. Ez a mintázat tartalmazza a fényhullámok fázisára és amplitúdójára, azaz a leképezett testre vonatkozó információt. A 3D-s kép a hologram átvilágításával nyerhető ki, a tárgy képe azonban egy színben jelenik meg.
Egy másik típusú hologram, a hitelkártyákon megtalálható "szivárvány hologram" különböző színűnek tűnik a fehér fényben, ezeknek a jelöléseknek a színe a látószögtől függően változik.
Az új hologram azonban már egyszerre tudja mindezt: színes, és a színei irányfüggetlenek, vagyis minden szögből nézve ugyanazok, mint az eredeti objektumé.
Ez a technika a vékony fémréteg felületén terjedő elektronikus gerjesztések, az úgynevezett plazmonok diffrakcióján alapul. A felületi plazmonok a fény hatására mozgásba jövő szabad elektronok hullámai. A fejlesztő japán kutatók Miyu Ozaki vezetésével vörös, zöld és kék lézerekkel készített hologramot hoztak létre egy fényérzékeny mintában egy üveglap felületén, és erre vékony fémréteget vittek fel. A felületi plazmonokat a fémrétegben egy adott szögtartományba irányított fehér fény segítségével gerjesztik. A bejövő fény szöge határozza meg, mely plazmonokat gerjeszti és hajlítja el a hologram, amelyen a visszaverődő fényhullámok úgy módosulnak, hogy a néző szemét elérve 3D-s képet jelenítenek meg. Mivel ez viszonylag egyszerű és méretezhető módszer, valós alkalmazásokra használható fel. Egyik előnye, hogy a nézőnek nem kell különleges szemüveget viselnie vagy speciális szögben tartózkodnia, hogy megtekinthesse a 3D képet. A találmányt a következő generációs 3D kijelzőknél fogják alkalmazni.
Forrás: Science/AAAS