A Világegyetem kezdőpillanatát képviselő Ősrobbanás (Nagy Bumm) után mindössze 520 millió évvel történt az a hatalmas robbanás, amelynek sugárzását még 2009 áprilisában örökítették meg. Akkor nem tudták a jelenség távolságát meghatározni, de azóta az Északi Gemini-távcsővel sikerült a jelenség gyengülő sugárzásának adatait kiértékelni, amelyeket a szintén a Hawaii-szigeteken felállított UKIRT (United Kingdom Infrared Telescope) távcső infravörös méréseivel egészítettek ki.
A fent említett, GRB 090429B jelzésű gammavillanást eredetileg a SWIFT műhold fedezte fel. A jelenség sugárzását több csillagvizsgálóból is megfigyelték. A korábbi rekorder, tehát az addig legmesszebb azonosított gammavillanás vöröseltolódása 8,2 volt, a most vizsgált jelenségnél ugyanez az érték 9,4-nek adódott. (A vöröseltolódást az objektum távolságával tekintik arányosnak. Minél nagyobb az értéke, annál távolabb található és annál korábbi állapotában figyelhető meg a kérdéses objektum.) Ennek értelmében kora 13,1 milliárd év körüli, tehát az Ősrobbanás után mindössze 520 millió évvel zajlott le az esemény.
A felvillanást a feltételezések alapján egy rendkívül nagytömegű és rövidéletű csillag élete végén bekövetkezett robbanás okozta. A jelenség elhalványodása után a kérdéses pozíción egyébként semmilyen berendezéssel nem tudtak galaxist megörökíteni - eszerint valóban nagyon távoli és igen halvány lehet az anyagalaxis, amelyben a csillag felrobbant.
A megfigyelés tovább szűkíti azt az intervallumot, amely a Világegyetem kezdő pillanata és az első csillagok kialakulása között eltelt. A jelek szerint az Ősrobbanás után közel 0,5 milliárd évvel már lehettek csillagok, amelyek feltehetőleg korai galaxisokba tömörültek - bár a pontos kép ma még egyáltalán nem tiszta.
Ajánlat: