A nyolc bírálatból (ezeket angolul technical paper-nek nevezik) egyet magyar szerzőpáros, Csabai István és Szathmáry Eörs jegyez, ők főként az adatelemzés problémáit hangsúlyozzák. A nemzetközi hírnevű evolúcióbiológus Szathmáry már az eredeti bejelentés után is igen keményen fogalmazott az [origo]-nak. "Ezt a cikket Magyarországon doktori disszertációnak sem fogadták volna el" - mondta.
Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, az eredeti cikk szerzői szerint egy újonnan felfedezett baktérium képes arra, hogy foszfor helyett arzént építsen be a DNS-ébe (és más fontos molekuláiba). Az eredmény azért kapott nagy figyelmet, mert nem ismerünk példát arra, hogy egy élőlény egy úgynevezett elsődleges biológiai elemet (jelen esetben a foszfort) egy másik elemmel helyettesítsen.
Több kritikában kifogásolják azonban a DNS elemzésének módszereit, illetve általában a kísérleti körülményeket. Eszerint a táptalajon maradhatott egy minimális mennyiségű foszfor, amely még éppen elég volt a baktériumok egy részének. Ezért csak az a következtetés vonható le, hogy a baktérium képes alkalmazkodni igen szélsőséges viszonyokhoz, de ennél több nem - írják többen is.
A Nature honlapján megjelent kommentár szerint néhányan azon rökönyödtek meg, hogy a kritikákra adott válaszukban a kutatók nem közöltek új adatokat. Ez azért is meglepő, mert a kritikák zöme már pár nappal a bejelentés után megjelent, először blogokon, majd szakmai fórumokon. Az elmúlt közel fél évben lett volna tehát elég idő az adatok pontosítására.
A szerzők ettől függetlenül kitartanak eredeti állításaik mellett, és (ismét) azt ígérik, hogy mintát adnak más laboratóriumok számára is a GFAJ-1 jelzésű "arzénbaktériumból". Így más kutatók is elvégezhetik a kísérleteket, és megerősíthetik vagy cáfolhatják az ő eredményeiket. Egyelőre a Science is kitart a kutatócsoport mellett, közleményében hangsúlyozva, még nem tehetünk pontot a dolog végére, és hogy így működik a tudomány.