Utoljára landolt űrrepülőgép

Tizenkét világűrben töltött nap és egy űrséta után sikeresen visszatért a Földre az Atlantis űrrepülőgép. A landolással lezárult a NASA harmincéves űrrepülőgép-programja, a jövőben csak kisebb űrhajók szállítják majd az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra.

Csütörtök, hazai idő szerint 11.58

Az Atlantis a terveknek megfelelően 11.57-kor landolt a leszállópályán. A landolásból főleg csak a fények látszottak, mert az keleti parti idő szerint hajnali 5.57-kor, a napkelte előtt zajlott. Az űrhajósok összesen 12 napot, 18 órát, 27 percet és 56 másodpercet töltöttek levegőben.

Csütörtök, hazai idő szerint 11.54

Két hangrobbanás jelezte 11.53-kor, hogy az Atlantis lassul és közeledik a leszállóhelyhez. A jelenségre általában akkor kerül sor, amikor 18 kilométeres magasságba jut az űrrepülőgép, de nem mindig és nem mindenhol lehet azt jól hallani a térségben.

Csütörtök, hazai idő szerint 11.43

A Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről Mike Fossum űrhajós látta az űrrepülőgépet, amint egy izzó meteorhoz hasonló tűzcsíkot húz a Föld légkörében.

Csütörtök, hazai idő szerint 11.25

Az űrreppülőgép belépett a légkör felsőbb rétegeibe. A súrlódás miatt gyorsan melegszik a külső felület, miközben az Atlantis fokozatosan lassul. A landolás a tervek alapján a 15-ös számú leszállópályán lesz.

Csütörtök, hazai idő szerint 10.49

Az Atlantis fékezett és pályát változtatott. Az időjárás kedvező, így az első lehetséges alkalommal landolni fog a Kennedy Űrközpont területén.

http://cdn.livestream.com/embed/spaceflightnow?layout=4&color=0xe7e7e7&autoPlay=false&mute=false&iconColorOver=0x888888&iconColor=0x777777&allowchat=true

A Spaceflight Now közvetítése a landolásról (Az eseményt a Galileo Webcast magyar nyelvű szakkommentárral közvetíti)

Korábbi információk

A tervek alapján magyar idő szerint 11.56-kor, a Kennedy Űrközpont területén kerül sor az Atlantis űrrepülőgép leszállására. Július 8. és 21. között az Atlantis egy csökkentett legénységű küldetést hajtott végre, mivel a Földön nem állt készenlétben még egy űrrepülőgép, amely lemenekíthette volna az űrhajósokat, ha valami probléma merül fel. Ezért csak négyen utaztak a fedélzeten, ennyi embert ugyanis Szojuz űrhajókkal is biztonságosan vissza lehet hozni vészhelyzet esetén.

Az utolsó, STS-135 jelű küldetés keretében a Rafaello-modul belsejében újabb felszereléseket juttattak fel a Nemzetközi Űrállomásra ( ISS-re), illetve hazafelé menet közel 2700 kilogrammnyi felesleges eszközt is visszahoznak ugyanebben a logisztikai modulban, hogy azok ne foglalják a helyet az űrállomáson.

Kövesse az Atlantist a Google Földdel!

Az Atlantis landolását a Google Föld segítségével is követni lehet. Ehhez gépünkre telepített Google Föld szükséges, és a NASA honlapján található 'LiveSpaceShuttle.kmz' fájlt kell letölteni. A fájlt nyissuk meg, ami automatikusan elindítja a gépünkön lévő Googe Föld alkalmazást. A program az űrrepülőgépet a megfelelő térbeli helyzetben mutatja, és így könnyen követhető a mozgása.

Az út során egyetlen űrsétát hajtottak végre, kedden Mike Fossum és Ron Garan 6 óra 31 percen keresztül dolgozott a külső felületeken, és többek között áthelyezték az űrrepülőgép rakterébe a korábban meghibásodott és leszerelt ammóniapumpát, amely a hűtőfolyadékot keringette. Utóbbi berendezést visszahozzák a Földre, és itt próbálják megállapítani, mi okozhatta a meghibásodást. A tizenkét nap során egyszer egy hamis riadóra ébredtek az űrhajósok, amelyet az Atlantis egyik számítógépében keletkezett hiba generált - mindezt sikerült a gép újraindításával és némi szoftveres ellenőrzéssel megoldani.

Az Atlantis legénységének utolsó közvetítése az űrrepülőgép fedélzetéről (NASA)

A munka keretében üzembe állítottak egy automatikus üzemanyag-töltő rendszert is, amellyel az ember nélküli, tehát robottal végrehajtott feltöltést fogják tesztelni. A technológia célja, hogy egyes Föld körüli pályán keringő műholdakat emberi segítség nélkül lehessen ellátni üzemanyaggal. Ez olyan szempontból is fontos, hogy megnövelhető lenne egy-egy műhold élettartama (nem kell újat indítani helyette), és tovább kontrollálható az adott műhold mozgása, vagyis nem nő az űrszemétdarabok mennyisége. A küldetés keretében a raktérből kibocsátották a PSSC-2 jelű, minössze 3,7 kilogrammos piko-műholdat is, mely a száznyolcvanadik mesterséges hold, amelyet az űrrepülőgép segítségével állítottak pályára.

A küldetésről részletesen beszámoltunk egy korábbi cikkünkben, míg az űrrepülőgép-programról szóló összefoglaló itt olvasható.