Gelencsér András a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára, az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője. 2002-ben lett az MTA doktora, habilitációs oklevelét 2006-ban szerezte, ugyanebben az évben lett egyetemi tanár.•Fő kutatási területe a légköri széntartalmú aeroszol forrásainak, tulajdonságainak és éghajlati hatásainak tanulmányozása. Kutatásait PhD-hallgatók bevonásával, nemzetközi együttműködésben, számos nagy európai és hazai pályázat támogatásával végzi. Eddigi szakmai munkásságát több mint 60 rangos nemzetközi közlemény, illetve a Spinger Kiadó gondozásában 2004-ben megjelent monográfiája fémjelzi.
Megszívjuk? - A levegőszennyezés és következményei
Gelencsér András előadása
Az emberiség évente közel annyi szén-dioxidot lélegez ki, mint amennyit a járművek kibocsátanak. Vajon az következik-e ebből, hogy hagyjuk abba a lélegzést, de különösen a sportolást, vagy hogy felesleges aggódnunk a fosszilis energiahordozók égetéséből származó kibocsátás miatt? A légköri nyomgázok koncentrációja az ember megjelenése előtt is sokszor jelentősen változott. Mit számít tehát e gázok koncentrációjának jelenleg mérhető folyamatos növekedése? Nem képtelenség-e, hogy a Föld elképzelhetetlenül hatalmas energiaháztartását az ember a levegő szennyezésén keresztül érzékelhetően befolyásolni tudja? A természet mindent megold, ahogy évmilliárdok óta teszi. De mi lesz velünk?
A levegőkörnyezet változásai - éghajlatváltozás?
Bozó László, Gelencsér András, Lévai Balázs, Náray Szabó Gábor, Páldy Anna, Wesztergom Viktor
A levegőszennyezettség kifejezés egyre gyakrabban jelenik meg a hírekben, egyre többet foglalkozik vele a média, és egyre több tudományterület képviselői végeznek olyan kutatásokat, amelyek a légkör változásihoz kapcsolódnak. A kerekasztal beszélgetés résztvevői többek között a meteorológia, a levegőkémia, a geofizika, az egészségügy és a környezetvédelem szempontjait, kutatási eredményeit ismertetik az adásban.
Elfújja a szél? Magyarországi LÉG-KÖR-KÉP
Mennyire szól bele az ember az üvegházgázok mennyiségébe? Hogyan lehet megmérni a szabad szemmel láthatatlan parányi részecskéket, gázokat? Honnan tudjuk, hogy merre fog szállni a vulkáni hamu? Miből lehet megmondani, hogy a homokszem a Szahel övezetből érkezett? Mi olvasható ki a csigamaradványokból és megkövesedett farönkökből? Mennyiben tehető felelőssé az emberiség a klímaváltozásért? A műsorban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az előadásról még több információt talál a Mindentudás Egyeteme 2.0 honlapján.