Sikeres indítás: úton van a Juno-űrszonda a Jupiter felé

A Naprendszer legnagyobb bolygójának belsejét, mágneses terét, valamint felhőinek víztartalmát vizsgálja a pénteken délután startolt Juno-űrszonda, amely 2016-ban érkezik a Jupiterhez. A fedélzeten három legófigura is helyett kapott.

A Jupiter bolygó légköre alá, az égitest láthatatlan belsejébe is képes "bepillantani" a NASA Juno-űrszondája, amely ideális esetben péntek délután, magyar idő szerint 17.34 után startolhat. Az indítást a NASA TV élő adásban közvetíti, a küldetéssel kapcsolatos műsor már most látható.

Jelenleg 70% esélyt adnak az előrejelzések az induláshoz megfelelő időjárásra, az Emily trópusi vihar ugyanis biztonságos távolban halad el. Az induláshoz szükséges körülmények augusztus 5. és 27. között állnak fent, tehát halasztás esetén még a következő napokban is startolhat az űreszköz.

A Junót egy Atlas-V hordozórakéta indítja, és helyezi a start után 11 perccel úgynevezett Föld körüli parkolópályára. Itt fél órát tölt a szonda, miközben bolygónk körül kering, majd begyújtja utolsó fokozata hajtóművét, és elindul ötéves utazására a Jupiter felé. Két év múlva, 2013 októberében egy úgynevezett hintamanőver céljából visszatér a Föld közelébe. Ettől felgyorsul a mozgása, majd 2016 júliusában érkezik meg az óriásbolygóhoz. Poláris pályájáról a Jupiterre fókuszál, és a kiterjedt holdrendszert nem fogja részletesen vizsgálni. A küldetés a tervek szerint legalább 2017 októberéig tart.

A startra várakozó Atlas V-551 hordozórakéta (ez a NASA legnagyobb teljesítményű hordozóeszköze) a floridai Kennedy Űrközpont 41-es indítóállásában, orrkúpjában a Juno-űrszondával (NASA)

Animáció a Juno küldetésről (NASA)

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a Juno-űrszonda programjának fő célja a Jupiter bolygó mélyebb megismerése, és az, hogy ezzel bepillantást nyerjünk az óriásbolygók, így sok Naprendszeren kívüli exobolygó kialakulásába. A Jupiternek, mint a Naprendszer legnagyobb tömegű bolygójának a születése komoly hatással volt a többi égitest kialakulására is, ilyen szempontból sok új ismeretet nyújthat az űrszonda saját bolygórendszerünkről.

Három legófigura a Juno-űrszondán (NASA)

A Juno fedélzetén helyet kapott egy 7x5 centiméteres plakett, amely Galileo Galileit ábrázolja, aki az 1600-as évek elején távcsövével elsőként pillantotta meg az óriásbolygó négy holdját. Az itáliai csillagász még egy "példányban" helyet kapott az űreszközön. Három legófigura is utazik a szondán, amelyek a római mitológiában Jupiter istent, feleségét, Junót, és Galileo Galileit ábrázolják. A küldetés honlapján interaktív alkalmazások, köztük két játék is található.

Játék a Juno-űrszondával fiataloknak: megfelelő pontokat, energiát kell gyűjteni a Jupiter felé vezető úton (NASA)

A szonda névadója

Juno, illetve Iuno ősi itáliai istennő, a szülés és a házasság istennője, Iuppiter felesége, akit utóbb a görög mitológiabeli Hérával azonosítottak, azonos szerepkörük miatt. Szülei Saturnus és Ops voltak. Iunóról kapta a nevét a június hónap. (Wikipedia)