Megfejtették a Kárpátok antarktiszi testvérének rejtélyét

Sok száz méter mélyre akarnak lefúrni a kutatók az Antarktiszon, hogy mintát vegyenek a Föld egyik legkevésbé ismert hegységéből. A Gamburcsev-hegység ellentmondásos tulajdonságai már a felfedezése óta foglalkoztatják a geológusokat.

Egy jég alatti Kárpátok

A mintegy 2700 méter magas, 1200 kilométer hosszú Gamburcsev-hegységet 1958-ban fedezte fel egy szovjet sarkkutató expedíció. A felfedezés teljesen véletlenül történt, miközben szeizmikus méréseket végeztek az Antarktiszon. A hegység hasonló a Kárpátokhoz, amelynek legmagasabb pontja 2655 méter, hosszúsága 1500 kilométer.

A hegység feltérképezése sokáig váratott magára, eleinte csupán néhány pontot sikerült felmérni. 1974-ben radarhullámok segítségével már néhány profilt is megalkottak róla. 1983-ban elkészült az addigi legjobb, úgynevezett szubglaciális (jég alatti) térkép az Antarktiszról, amelyen már ábrázolták a Gamburcsevet is (Scott Polar Research Institute). A legfrisseb háromdimenziós térkép 2000-ben készült, amely 1974 óta csak néhány plusz információval egészült ki.

A rendkívül részletes térképezésnek köszönhetően már ismert, hogy a hegységet borító jég legkisebb vastagsága néhány száz méter, míg a legnagyobb eléri a 4 kilométert.

Idős hegység, fiatalos formákkal

A hatalmas hegyvonulat felfedezése óta zavarba ejti a kutatókat. A mindenütt vastag jégpáncéllal borított hegység rendkívül idős: egy ősi kontinensmag, egy úgynevezett őspajzs területén található, mégis az Alpokhoz hasonló fiatal formavilággal - éles gerincekkel és hegyes csúcsokkal - rendelkezik.

Az ellentmondás régóta foglalkoztatja a kutatókat, melyre egy a Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint végre sikerült választ találnia a Brit Antarktiszi Kutatóintézet (British Antarctic Survey, BAS) szakembereinek.

Fausto Ferraccioli és kollégái (BAS) 2008-2009-ben légi felméréseket végeztek a régióban. Szeizmikus és mágneses méréseik alapján a Gamburcsev-hegység gyökere körülbelül egymilliárd évvel ezelőtt keletkezhetett. Ebben az időben több kontinens ütközött össze egymással, összezúzva és feltorlaszolva a kőzeteket, 70 kilométer vastagságúra szélesítve a földkérget. Az eredeti hegyeket idővel a gyökerükig lepusztította az erózió, napjainkban mégis egy Alpokhoz hasonló hegylánc áll a helyükön. Kétszázötven millió évvel ezelőtt ugyanis tektonikus mozgások következtében ismét kiemelkedett a terület. A Gondwana nevű egykori őskontinens, amely magába foglalta a mai Antarktiszt is, felhasadt, a kőzetek újra összetöredeztek, és az ekkor létrejött kelet-antarktiszi árokrendszerrel együtt megújult a Gamburcsev-hegység. A hegység egy második, 150 millió évvel ezelőtti szakaszban is újra emelkedett.

Az antarktiszi Gamburcsev-régió feltérképezése. A hegyláncot Grigorij A. Gamburcsev (1903-1955) orosz geofizikus után nevezték el

A folyók és gleccserek mély völgyeket és magas csúcsokat faragtak, látványos, alpesihez hasonló tájat alakítotva ki a kiemelkedett hegységben. A kelet-antarktiszi jégmező csak jóval a kiemelkedés után, körülbelül 34 millió éve alakult ki, és akkora területet fedett be, mint Kanada (10 millió négyzetkilométer). A hatalmas jégtakaró megvédte a hegységet a lepusztulástól, megőrizte meredek, éles formáit, ennek köszönheti idős kora ellenére is fiatalos külsejét.

A Gamburcsev-hegység és környezetének domborzata, valamint a jövőbeli fúrás lehetséges helyszíne

"A Holdról is vannak kőzetmintáink, de ebből a hegységből egy darab sincs" - mondta Robin Bell, a Columbia Egyetem geológusa, a kutatócsoport tagja. A következő lépés ezért az lesz, hogy egészen a hegységig lefúrnak, hogy mintákat hozzanak a felszínre. Ezek segítségével pontosabb adatokhoz juthatnak a hegység fejlődéstörténetéről.

A Gamburcsev-régió egykor és ma (fent: napjainkban, lent: 250-100 millió éve)