A futó boglárka (Ranunculus repens) neve franciául bouton-d'or (aranygomb), angolul buttercup, németül Butterblume, hollandul boterbloem (vajvirág), annak a vajhoz hasonló visszatükröződésnek köszönhetően, ami akkor keletkezik, amikor a bőrhöz közelítik.
"A kutatókat egy évszázada foglalkoztatja a jelenség" - mondják a Cambridge-i Egyetem kutatói, akiknek írása a Royal Society brit tudományos akadémia Interface című folyóiratában jelent meg.
A Cambridge-i Egyetem fizikai és botanikai tanszékének kutatói felfedezték, hogy a szirmok sajátos szerkezete magyarázza a boglárkának a tüköréhez hasonló, sajátos sugárzását. A szirmok sejtjei két rendkívül sima felületből állnak, amelyeket levegőréteg választ el egymástól. A fénynek a sima felületen és a levegőpárnán át történő visszaverődése magyarázza, miért tükröz vissza a boglárka több fényt, mint bármelyik más virág.
A kutatók azt is felfedezték, hogy a boglárka jelentős mennyiségű ibolyántúli sugárzást is visszatükröz, amelyre igen érzékeny a méhek és más beporzó rovarok szeme. A boglárka visszatükröződésének funkciója a szaporodást biztosító rovarok vonzása. Számos országban, így Nagy-Britanniában és Franciaországban ezt a tulajdonságát használják ki a gyerekek a játékra.
Bár más tényezők - mint az illat és a hőmérséklet - is befolyásolja a virág és a beporzó rovarok közötti kapcsolatokat, a vizuális forma a kommunikáció fontos eleme - fejtette ki Silvia Vignolini, a Cambridge-i Egyetem fizikai tanszékének munkatársa.