Még tízezer évig dőlhet a Big Ben tornya

Szemmel láthatóan dől a londoni Westminster-palota óratornya, de 2020-ig biztosan nem fogják felújítani. Egy magyar mérnök szerint normális jelenség a Big Ben nevű harangról ismert torony megsüllyedése, az [origo] által megkérdezett brit szakértő pedig még legalább tízezer évet ad a toronynak.

Dől a Big Ben, és reped a Westminster-palota - erről tárgyaltak hétfőn a brit parlamentben. A London egyik szimbólumának számító óratoronyról már évek óta tudják, hogy észak felé egy kicsit elhajolt, a Parliament Square-ről nézve látható is az egyébként nem jelentős, 0,26 fokos elmozdulás.

"A Big Ben 55 méter magasan lévő számlapja évente 0,5 millimétert mozdul el észak felé" - mondta az [origo]-nak John Burland, a londoni Imperial College mérnök professzora. Az 1858-ban elkészült torony mozgását az 1960-as évek óta mérik. A Jubilee metróvonal egy részének építése során, a 1970-es években a mozgás kicsit felgyorsult, de mára visszaállt a korábbi ütemre. "Egészen precíz méréseket nem végeztek, így ezek az értékek sem teljesen pontosak, továbbá óhatatlanul vannak ingadozások az időjárás változásai miatt" - mondta Burland, hozzátéve, hogy nem tudják, a jelenlegi trend folytatódik-e, de szerinte a torony biztosan nem fog összedőlni.

Ha nem egyenletes a terhelés, akkor megdőlhet

"Egy nagy létesítmény (mint a Westminster-palota - a szerk.) melletti toronynál teljesen normális jelenség, hogy a torony az építmény felé dől" - mondta az [origo]-nak Szilvágyi László, a Magyar Mérnöki Kamara geotechnikai tagozatának elnöke. "Ha egymás mellé alapoznak két különböző, viszonylag nagy terhelésű szerkezetet, akkor azok egymás felé fognak mozogni. A palotaépület terhelése a torony alapja közelében lévő talajrétegeknek átad egy olyan többletterhelést, amely a torony másik oldalán nincsen" - mondta a szakértő. A talaj ennek következtében egyenlőtlenül összenyomódhat, s ennek hatására abba az irányba dőlhet a torony. A jelenség szokványosnak számít templomtornyos épületeknél.

A Westminster-palota

Szilvágyi elmondta, hogy építés közben a talajra eső terhelés nem feltétlenül egyenletes, ami egyenlőtlen süllyedést, összenyomódást eredményezhet. A hatás magas súlypontú építményeknél fokozottan érvényesül, az ilyen típusú létesítményeknél már egy egészen kis többletelmozdulás is fokozódó egyenlőtlen terhelést jelent az alapra, ami ferdülést eredményez.

A brit parlament alsóházi bizottsága hétfőn szakértői vizsgálatot rendelt el, hogy miként lehetne az épületet helyreállítani. A vizsgálat várhatóan legalább egy évig tart majd, de az esetleges renoválásról már csak a következő, 2015-ös parlamenti választások után fognak dönteni, és a munka legkorábban 2020-ban kezdődhet meg.

Burland az [origo]-nak azt mondta, hogy még évekig nem lesz szükség beavatkozásra, de ha eljön az ideje, akkor valószínűleg kompenzáló kitöltéssel fogják csökkenteni dőlést az alapoknál. Ezt az eljárást már korábban is alkalmazták a toronynál a Jubilee metróvonal építése során.

Süllyed a BME is

"Az egyenlőtlen süllyedés az altalaj inhomogenitásából is keletkezhet. A Budapesti Műszaki Egyetem főépülete olyan mértékig megsüllyedt, hogy a geodéziai gyakorlatot a folyosón tartják" - mondta Szilvágyi. Az épület süllyedését évtizedek óta nyomon követik, és aláerősítettek, hogy ne fokozódjon.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem főépülete

A beavatkozás legkézenfekvőbb módja az alap alatti talajerősítés azon az oldalon, ahol a nagyobb süllyedés figyelhető meg. Ilyenkor habarcsosítási eljárást alkalmaznak, és talajbetonoszlopokat hoznak létre, a BME-t is habarcsosított talajoszlopokkal támasztották alá. A szakember elmondta, hogy az 1970-es években Dunaújvárosban egy megdőlt lakótelepi épületet úgy döntöttek vissza, hogy a magas oldalon hézagot hoztak létre a talajban, így az épület visszabillent.

A nagy terhelésű vagy süllyedésérzékeny létesítményeknél ma már nem egyszerű tömbalapot készítenek, hanem cölöpökkel támasztják őket alá, amelyek nagyobb mélységben jobban elosztják a terhelést. "Budapesten ilyen típusú mélyalapokat a pesti oldal foghíjbeépítéseinél alkalmaznak" - mondta Szilvágyi. "A szomszéd épületek miatt nem lehet akármilyen alapozást választani, nem lehet túl mély munkagödröt kiemelni, csak elmozdulásgátló munkatér-határoló szerkezet mellett lehet építkezni" - tette hozzá.

A puha talaj lehet a gond

Burland a BBC-nek azt nyilatkozta, igaz, hogy a torony dől, de ez még legalább tízezer évig nem okoz gondot. A Westminster-palota falán látható repedések pedig normálisak, szerinte nincsen olyan idős épület, amelyen ne lennének repedések. Sőt előnyösnek tartja a repedéseket a hőtágulás miatt.

A Westminster-palota egy régi szigetre épült, és a múltban a puha talaj valóban okozott problémákat. "Valószínűleg emiatt dőlt meg az óratorony is, és valószínűleg már elég hamar, mielőtt a jelenlegi védőburkolattal ellátták volna az épületet" - tette hozzá.

A Westminster-palota az Egyesült Királyság parlamentjének székhelye, itt ülésezik a lordok háza és a képviselőház vagy alsóház. A Temze partján ma álló épületet új palotának is szokták nevezni, elődje, a régi palota 1834-ben leégett. Az új palota alapkövét 1840-ben tették le, 96 méter magas óratornya 1858-ban készült el. A Big Benként ismert óratorony nevét a főharang után kapta. A Westminster-palota az UNESCO Világörökség része 1987 óta.