Mit bír el a jég?

Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?

"Legalább harminc, de inkább ötven centiméter vastag jégre volna szükség ahhoz, hogy elbírjon egy háromtonnás járművet" - mondta az [origo]-nak Varga György, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. (VITUKI) osztályvezetője. A szakértő szerint az is sokat számít, hogy milyen szélviszonyok voltak a jég kialakulása idején, tartósan szélcsendes időben ugyanis sokkal egyenletesebb, homogénebb jégtakaró alakul ki.

A szakember elmondta, hogy minimum 10-12 centiméter vastag jég kell ahhoz, hogy az emberek nyugodtan rámehessenek a jégre. A Balatonon az illetékes önkormányzatok jegyzői az Országos Meteorológiai Szolgálat és a vízügy mérései alapján adják ki az engedélyt a jégre lépésre. A méréseket 5-6 helyen végzik, és miután a jegesedés általában a tó egész területét érinti, ennyi is elfogadható képet ad a tó jégállapotáról - mondta Varga.

A 10-12 centiméteres vastagságot tapasztalati úton határozták meg, ugyanis a szabad vízen való tartózkodás szabályait leíró rendelet számszerűen nem szabályozza a szükséges jégvastagságot. A rendelet szerint "szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog." A pontatlan megfogalmazás alkalmanként problémát is jelenthet, ugyanakkor a rendelet azt egyértelműen kimondja, hogy tilos járművel a jégen tartózkodni - még kerékpárral is.

A sós vízi jég törékenyebb

A balatoni jég és a folyóvízi jég közötti legnagyobb különbség, hogy a folyóvíz esetében a víz állandóan mozgásban van még a partközelben is, s ettől másmilyen lesz a jég szerkezete. Az összefüggő jégtakaró a folyókon kisebb egységekből alakul ki, míg a tónál egységesebb szerkezetű. A folyóvízi jég több levegőt fogad magába, ami az állóvízihez képest csökkenti a szilárdságát, és törékenyebbé teszi. A tengeri jég szilárdsága még ennél is rosszabb a sótartalom miatt, az édesvízinek csupán háromnegyede. A sótartalomtól függően alacsonyabb hőmérsékleten is fagy, és törékenyebb, kisebb teherbírású, mint az édesvízi jég.

Figyelmeztető táblák a keszthelyi strandon

Mi a teendő, ha beszakadt alattunk a jég?

A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság felhívása szerint érdemes azonnal széttárni a karunkat, és meg kell próbálni elkerülni, hogy lemerüljünk a víz alá. Ha mégis a jég alá kerülnénk, felfelé tekintve, a beeső fénysugár alapján kell keresni a jégtörés helyét, és megkapaszkodni a peremen. Meg kell próbálni egyik lábbal a jég felületére jutni, majd kimászni a vízből.

"Alapszabály, hogy arra kell törekedni, hogy a bent ragadtnál és a mentőnél is minél nagyobb felületre terjedjen ki a súly" - mondta Varga. Mentés során a szerencsétlenül jártat nem sétálva, hanem fekve kell megközelíteni, és lehetőleg olyan tárgyon, amely szétosztja a súlyt, például egy elfektetett létrán. Fontos, hogy az egységnyi felületre eső nyomás minél kisebb legyen, és a beszakadtat is fekvő helyzetben kell a jégre húzni, már az is számít, ha egy kabátra fektetik.

Jégszörföző a befagyott Balatonon

Jégen zajló történelem

A tatárjárás idején, a tragikus muhi csatát követő télen a mongolok - kihasználva a kemény tél adta lehetőségeket - átkeltek a Duna jegén, hogy Batu kán vezetésével rajtaüssenek Esztergom városán, s a dunántúli területeket is felprédálják. A magyarok hiába próbálkoztak a jég feltörésével megakadályozni országuk további pusztulását. Ugyanebben az évben, 1800 kilométerrel északra a Csúd-tó jegén vívtak élet-halál harcot a dánok és a német lovagrend tagjai a betörő novgorodi orosz seregek ellen az ún. jégcsatában.

A Duna rendszeresen befagyott az úgynevezett kis jégkorszak időszakában, amely a 13. század végétől a 19. század közepéig tartott. Ebben az időszakban egy-két Celsius-fokkal alacsonyabb volt az éves átlaghőmérséklet Európában. Az éghajlat természetes változékonysága miatt ezekben a századokban novembertől március végéit tartott a tél, intenzív, hosszan tartó havazással, erős hideggel.

Számunkra a legjelentősebb jégen zajló esemény Mátyás király királlyá választása volt 1458. január 24-én, a Duna jegén. A török hódoltság idején is fontos szerepet játszottak a befagyott vízfelületek. A határként szolgáló Balaton jégpáncélja tucatnyi összecsapás helyszínéül szolgált az oszmánok és a tihanyi várvédők között. A félszigetet, bár nem volt stratégiai helyzetben, gyakran feldúlták. A támadók és a várvédők egyaránt szívesen fitogtatták harci képességeiket, így gyakran összetalálkoztak a Balaton jegén - mintegy semleges területen - párbajozni.

A kis jégkorszakra jellemző, hogy Nagy-Britanniában és Hollandiában gyakran rendeztek vásárokat a befagyott folyókon (a Temzén az első ilyen eseményre 1607-ben került sor, az utolsóra 1814 telén). 1622-ben befagyott az Aranyszarv-öböl és a Boszporusz déli része. 1658-ban a svéd hadsereg a befagyott tengerszoroson átkelve támadta meg Koppenhágát. A korszakot a csökkentő terméshozamok és az emiatt bekövetkező éhínségek jellemezték.

A második világháború idején is fontos szerepet töltött be a jég. Ekkor nem véres harcok, hanem életmentés színterévé vált. A németek körülzárták Leningrádot. A blokádon azonban volt egy rés: amikor novemberben befagyott a várostól északnyugatra fekvő Ladoga-tó, a német vonalak mögül, 380 kilométeres távolságból a jég hátán érkezett utánpótlás.

Járművek kelnek át a Ladoga-tó jegén