Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs

Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a képzeletbeli irányítóközpontból.

Január közepén alakult meg a NEOShield nevű szervezet, amelynek neve a földközeli objektumok (Near Earth Objects - NEO) és a védőpajzs (angolul shield) szavakból született. Az Európai Unió által támogatott csoport célja, hogy útmutatót dolgozzon ki a földközeli kisbolygók elleni védekezési lehetőségekre. A nemzetközi szervezetben német, francia, angol és spanyol intézetek mellett az Egyesült Államok és Oroszország is képviselteti magát. A négymillió euróval gazdálkodó programban három és fél éven keresztül elemzik és fejlesztik a lehetséges védekezési módszereket.

A NEOShield szervezet szoros kapcsolatban áll az amerikai székhelyű B612 alapítvánnyal, amely a kisbolygók elleni védekezés fontosságát hangoztatja. Az alapítványt vezető Rusty Schweickart űrhajós szerint egy éles védekezési feladat geopolitikiai szempontból is érzékeny helyzetet hozna létre. Jelenleg nincs protokoll vagy követendő példa arra, mely szervezeteknek és milyen szinten kell egyáltalán elkezdenie az egyeztetést a beavatkozás előtt. Az alábbi látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a képzeletbeli irányítóközpontból.

Kisbolygó elhárítása a jövőben: felfedezés, pályaszámítás, becsapódó szonda elindítása, pályaváltozás az ütközéstől és a veszély megszűnése (Astrium)

Békés vontatás vagy kemény robbantás

A földközeli kisbolygók elleni jelenlegi legfontosabb védekezési lehetőségek a következők.

Mesterséges becsapódás: az égitest mozgását egy nagy sebességgel nekivezetett űreszközzel változtatják meg. Elképzelhető, hogy a lövedék a becsapódás előtt több kisebb darabra hullik szét, ha ugyanis egyetlen objektumként ütközne, maga a kisbolygó is darabokra hullhat (és a darabok is Földbe csapódhatnának). Az elemzések során a hangsúlyt fektetnek annak vizsgálatára, hogy egy esetleges becsapódó mesterséges test miként adja át a megcélzott kisbolygónak mozgási energiáját. Utóbbi ismerete alapvető, ha biztos eredményt akarnak elérni egy kisbolygó eltérítésénél.

Gravitációs vontató: a legbékésebb megoldás egy veszélyes kisbolygó mozgásának megváltoztatásához. Ennek keretében egy viszonylag nagyobb tömegű űrszonda több évig mozogna az égitest közelében, és gravitációs terével módosítaná a kisbolygó mozgását. A művelet igen lassú és drága, de gyakorlatilag semmiben nem változtatja meg a kisbolygó jellemzőit.

Robbantásos elhárítás: a kifejtett hatáshoz képest a legolcsóbb megoldás, amelynek keretében egy nukleáris bomba robbanása akkora löketet adna a kisbolygónak, hogy mozgása jelentősen megváltozna. A kilométeres kisbolygóknál, ha azok becsapódási veszélyét kevesebb mint 5 év időelőnnyel ismerik fel, atomfegyver bevetésére van szükség - különben nincs esély az eltérítésre. A kivitelezés azonban nem egyértelmű. A NEOShield azt is tanulmányozni fogja, hogy milyen lehetőségekkel kell szembenézni, ha egy ilyen robbanás nem sikerül tökéletesen, esetleg nem úgy viselkedik a kisbolygó, mint várják, és hogy mi a teendő, ha a robbantás után túl nagy töredékek maradnak vissza.

Don Quijote a kisbolygók ellen

Európai Űrügynökség (ESA) egy űrszondapáros felbocsátását tervezi a következő években. A Don Quijote küldetés egy Hidalgo nevű egységből áll, amely a kijelölt kisbolygó körül fog keringeni, vizsgálva annak jellemzőit.

Forrás: ESA

Fantáziarajz a kisbolygóhoz közeledő Hidalgo-űrszondáról (ESA)

A Hidalgo társa, a Sancho nevű egység nagy sebességgel csapódik majd be az égitestbe, hogy kismértékben megváltoztassa a mozgását.

Kisbolygók és üstökösök kutatása Magyarországon

Hazánkban a Szeged Asteroid Program keretében keresnek kisbolygókat, és alkalmanként földközeli objektumokat is megfigyelnek. A Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány, valamint az MTA Piszkéstetői Obszervatóriumának segítségével végzik az észleléseket, Sárneczky Krisztián (Magyar Csillagászati Egyesület) koordinálásával. Emellett a munka keretében a Siding Spring, a Calatr Alto és a Whipple Obszervatórium, továbbá a Polaris Csillagvizsgáló műszereivel is végeznek méréseket. Az üstökösök vizsgálatában dr. Tóth Imre közreműködésével (Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet) hazánk is kiveszi a részét, az ELTE Csillagászati Tanszékén pedig dr. Érdi Bálint vezetésével kisbolygók - főleg a Jupiterrel azonos pályán, a bolygó előtt és mögött haladó trójai kisbolygók - dinamikai viselkedését tanulmányozzák.