Kedd, magyar idő szerint 10.21
Az amerikai Goddard Space Weather Lab elemzései alapján a hétfői napkitöréshez kapcsolódó koronakitörés jelentős mennyiségű anyagot lövellt ki az űrbe. A plazmafelhő mozgásának elemzése arra utal, hogy a részecskék elkerülik a Földet, ugyanakkor jó eséllyel eltalálhatják a Vénuszt és a Merkúrt is. A hétfői jelenség miatt tehát geomágneses zavarok, illetve sarki fény nem várható. A robbanást okozó napfoltcsoport azonban viszonylag nagy, és a következő napokban is produkálhat még olyan jelenséget, amely sarki fényt idézhet elő a Földön.
Korábbi információk
A Spaceweather.com űrportál információi szerint a napfler (napkitörés) az osztályozási rendszer alapján a legmagasabb osztályba tartozik, X1-es fokozatú volt. Ez azt jelenti, hogy intenzív ultraibolya- és röntgensugárzás kapcsolódott hozzá, amely ionoszférikus zavarokat kelthet a Föld felsőlégkörében.
A kitörés a hatalmas (a Földnél körülbelül négyszer nagyobb), AR1429 jelzésű napfoltcsoport területén történt, amely az elmúlt napokban fordult be a Nap peremére (lásd az animáción). Mágneses mezeje még számos nagy kitöréshez tárolhat energiát, amelyek hatása egyre erősebb lehet a Földre nézve, ahogy a Nap forgása miatt fokozatosan szembekerül majd velünk.
A napkitörésben felszabaduló elektromágneses energia, illetve a Földet elérő napanyag hatásai gondokat okozhatnak a távközlésben, a villamosenergia-ellátásban, és veszélyeztethetik a műholdakat is. Ugyanakkor alacsonyabb földrajzi szélességeken, így például Magyarországon is látható sarki fényeket gerjeszthetnek.
A következő években egyre több ilyen eseményre kell számítanunk: a már most is sok napkitöréssel járó, aktuális maximumát 2013-ban elérő naptevékenység egyre komolyabb veszélyt jelent technikai civilizációnk mindennapi eszközeire (részletesen lásd korábbi összeállításunkban).
A hatalmas napfoltcsoport szabad szemmel is látható, de védőeszköz nélkül soha ne nézzünk a Napba, sem távcsővel, sem szabad szemmel!
A Nap megfigyelése nagy körültekintést igényel. Ennek megfelelően gyárilag készített és megfelelően rögzített szűrők, valamint szakember tanácsa nélkül soha ne nézzünk a Napba, még a távcső keresője vagy a hozzá illesztett fényképezőgép, kamera nézőkéjén keresztül sem! A Nap biztonságos megfigyeléséről a Napészlelők honlapján, illetve A Napészlelés kézikönyve című kiadványban olvashatunk részletesen.
A hajnali napkitörés erős ultraibolya sugárzását a Solar Dynamics Observatory-űrszonda megfigyelései alapján az alábbi animáció mutatja.
A hétfő hajnali napkitörés ultraibolya sugárzása (NASA, SDO)
Az eseményhoz koronakitörés is kapcsolódott, amelynek keretében töltött részecskék felhője hagyta el a Napot, mint az a SOHO napkutató űrszonda készített animáción is látható. A kitörés felhőjének mozgási iránya egyelőre pontosan nem ismert, ha találkozik a Földdel, arra március 6-án vagy 7-én kerülhet sor.
A hétfői napkitörést követő koronakitörés a SOHO napszonda felvételei alapján (SOHO, NASA)
Csillagunk igen aktív ezekben a hónapokban, és a fenti eseményt megelőzően egy korábbi, március 4-i, szerényebb kitörés felhője is elérheti bolygónkat. Az előrejelzések alapján erre március 6-án kerülhet sor, a részecskefelhő bolygóközi haladásáról pedig az alábbi oldalon tekinthető meg animáció.