Mit tegyünk, ha felénk csörtet a vaddisznó?

Jelentősen elszaporodtak a vaddisznók az utóbbi tíz évben, és jobb velük vigyázni, mert a vadbiológus szerint a malacait védő koca a legveszélyesebb emlősállat a magyar erdőkben. Mi a teendő, ha összetalálkozunk vele egy túra során?

A tavaszi erdőben óvatlanul bolyongva, esetleg gomba gyűjtése közben előfordulhat, hogy csíkos hátú kismalaccal találkozunk. Az aranyos kis vadmalacok azonban sosem járnak egyedül: mindig a közelükben van a 80-100 kilogrammos anyjuk, és harciasan védi őket minden idegentől.

A Szent István Egyetem Vadvilág-megőrzési Intézete által működtetett Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint a 2011-es tavaszi vaddisznóállomány körülbelül 100 ezer példány volt, ennek nagyjából a felét a fiatal süldők tették ki. "Az elmúlt 12-13 évben jelentősen növekszik a hazai állomány" - mondta az [origo]-nak Szemethy László, az intézet egyetemi docense. Becslések szerint 1994-ben 44 ezer, 2000-ben pedig már 82 ezer vaddisznó élt Magyarországon. A vadbiológus elmondta, hogy a szakmában a mai napig vita tárgya, hogy mi az oka az elszaporodásuknak.

Jól alkalmazkodik, szapora, és nincs ellensége

Szemethy szerint az egyik magyarázat, hogy a vaddisznó egy nagyon jól alkalmazkodó állat. Rendszertanilag egy fajba (Sus scrofa) tartozik a házi disznóval, és megfelelő körülmények között a sertés is nagyon könnyen vissza tud vadulni. A faj alapvetően eurázsiai elterjedésű, de a betelepítéseknek köszönhetően ma az Antarktiszon kívül minden kontinensen megtalálható (vad vagy háziasítottból visszavadult formában). Sok helyütt mindent elkövetnek az irtásukra, az Egyesült Államokban például helikopterről, géppuskával vadásznak rájuk, míg Ausztráliában mérgezik őket - mondta a kutató. Egyedül a hideg szab határt az elterjedésüknek, a hegyvidéket, valamint a masszív hóborítást, a fagyott földet nem szeretik.

Az állomány növekedésének másik oka, hogy a vaddisznó rendkívül szapora. Egy koca általában 2-4, de akár 6-7 utódot is fel tud nevelni. A fiatalok gyorsan ivarérettek lesznek, a nőstények ideális esetben 10 hónapos korukban már szaporodni képesek. A vaddisznók elszaporodása nem hazai sajátosság. Egész Európában megfigyelhető jelenségről van szó, és nagyon különböző vadgazdálkodási hatások mellett is növekszik a disznók száma. (Tehát nem lehet azt mondani, hogy a vadászok etetik őket, és ezért lett belőlük ilyen sok.)

Kutyák kergetnek egy városba tévedt vaddisznót Fehéroroszországban

Miután Magyarországon már évtizedekkel ezelőtt kiirtották a nagyragadozókat (medve, farkas, hiúz), a vaddisznóknak nem maradt természetes ellenségük. A szomszédos országokból Magyarországra tévedő ragadozóknak nincsen populációszabályozó szerepük, mondta Szemethy. Külföldi vizsgálatokból kiderült, hogy egy masszív, nagy létszámú, stabil nagyragadozó-állomány tudná csak kordában tartani a nagy testű vadfajok (vaddisznó, gímszarvas) állományát. A vadbiológus szerint azonban illúzió, hogy a jelenlegi intenzív területhasználat mellett a nagyragadozók visszatérhetnek hazánkba.

A vaddisznó elterjedését az ember is nagymértékben elősegíti, például az erdősítési kampányokkal. Trianon után Magyarország erdősültsége 11-12% volt, most 21,5%, de európai uniós támogatásokból, a rossz mezőgazdasági területek erdősítésével ezt az elkövetkezendő években 27%-ra fogják megnövelni. A vaddisznó pedig erdei faj, ha új élőhelyeket kap, akkor ott előbb-utóbb megjelenik - mondta Szemethy.

Mit tegyünk, ha vaddisznóval találkozunk?

Az erdőben kirándulva kicsi az esélye egy vaddisznóval való találkozásnak, ugyanis félnek az embertől, és ha hallják, hogy közeledik, akkor messzire elkerülik. "Nyugodtan lehet beszélgetni, fütyörészni, ne settenkedjünk az erdőben" - mondta a vadbiológus. A nagyon sűrű részeket érdemes március-május tájékán elkerülni, mert a nőstények ilyenkor hozza világra az utódait. A koca ilyenkor különvonul a kondától, és egy 1,5-2 méter átmérőjű gödröt kapar, ott szüli meg a malacokat, és ott van velük az első hetekben. Szemethy szerint a malacait védő koca a legveszélyesebb emlősállat a magyar erdőkben, de a kijelölt utakon haladva kicsi az esélye a találkozásnak.

Koca malacával

Ha mégis szembe jön a disznó, akkor a vadbiológus szerint egyetlen lehetőség van: a futás. "A vaddisznót nem lehet megijeszteni, és fára mászni sem érdemes, mert okos állatok, és kivárják, amíg az ember leesik" - mondta Szemethy. Ha nem támadólag közelít a disznó, hanem csak az irányunkba menekül, akkor megoldás lehet, ha beállunk egy fa mögé, hogy ne taposson el minket.

A vadbiológus szerint meg kell tanulni együtt élni a vaddisznókkal. "Mi vonzottuk őket a városokba a forrásokkal, a szétszórt szeméttel" - mondta Szemethy. A sok szeméttel és az elhanyagolt területekkel olyan élőhelyek jöttek létre, ahol a vaddisznók meg tudnak telepedni, így nem csoda, ha meg is jelennek. Szemethy úgy véli, a problémát élőhelykezeléssel, vagyis megfelelő kerítésekkel és gondozott kertekkel lehetne megoldani. Ezeket betartva valószínűleg kevesebb lesz az összetűzés, de ha a lakóparkok benyomulnak az erdőkbe, akkor ott biztos, hogy konfliktus lesz legalábbis az első néhány évben, amíg a vad meg nem szokja az ember jelenlétét.

Miért nem lövik ki a vadászok?

A vadgazdálkodásnak Magyarországon 15-16 milliárd forintos közvetlen árbevétele van, de a teljes összeg a szolgáltatásokkal, a vadhús értékesítésével, a járulékos bevételekkel ennek akár a duplája is lehet - mondta Szemethy. Több ezer család él ebből az ágazatból, ezért fontos a fenntartható vadgazdálkodás. A vaddisznó nagyon komoly bevételi forrás, nagyon sok vendégvadász érkezik hazánkba a világhírű agyar trófeák miatt, jelenleg is egy magyar trófea vezeti a világranglistát. "Ahhoz azonban, hogy jó trófeás vad legyen, kell egyfajta állomány. Ezért nem mondhatom rá, hogy kártevő, amit minden erővel irtani kell" - mondta Szemethy.

Vaddisznók az út mellett egy éjszakai felvételen

Nemcsak a vaddisznó, hanem a gímszarvas állománya is növekszik. "Az igazi megoldás az lenne, ha sok ember vadászna, aztán hazavinnék és megennék a húst" - mondta Szemethy. "A vadhús sokkal jobb minőségű, mint a háziasított állatok húsa, kisebb a zsírtartalma, több benne a fehérje, alacsony a koleszterinszintje. Az I. világháború után, az élelmiszerhiány idején a vadhúsnak közélelmezési funkciója volt, és az országnak ma is lehetnek olyan területei, ahol több vadhúst fogyasztanak, mint csirkét vagy pulykát" - tette hozzá. A kutató szerint a vadhúsban nagyon nagy lehetőségek vannak, és sokféle oldalról lehetne hasznosítani, ha természeti erőforrásként tekintenének rá.

A vadgazdálkodóknak Magyarországon évente kötelezően be kell jelenteniük a lőtt vadak számát és a különböző vadfajok becsült állománynagyságát. Ezeket az adatokat a SZIE Vadvilág-megőrzési Intézete által működtetett Országos Vadgazdálkodási Adattár összegzi. Az adatbázis meglehetősen pontos információkat tartalmaz a hazai vadállományról, európai viszonylatban a magyar rendszer az élen jár.