Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben

A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a beavatkozások előtt sikerülne felébreszteni ezeket a sejteket. Sokfelé próbálkoznak ezzel a világban, például Debrecenben is.

A szakemberek közt ma már egyre általánosabban elfogadott az a nézet, hogy a rosszindulatú daganatok nem a testi sejtek átváltozásával "visszaprogramozódásával", hanem úgynevezett daganatos őssejtekből (tumorőssejtekből) alakulnak ki. A szervezet bizonyos helyein normális körülmények között is tömeges mértékben pusztulnak el a sejtek. Ilyenek a legintenzívebben megújuló szövetek, mint a nagy igénybevételnek kitett hámfelszínek - például a bőr és a belek hámborítása -, valamint a vérképző rendszer. Ezek pótlása sejtosztódással történik. A naponta születő és elpusztuló vérsejtek száma például a legóvatosabb becslések szerint is több száz milliárd. Sejtosztódásra van szükség ahhoz is, hogy a fertőzések és sérülések nyomán elvesztett sejtek pótlódjanak, ezáltal az érintett szövetek, szervek regenerálódjanak.

Vérképző őssejtek

A felnőtt szervezetben osztódásra általában csak a nem véglegesen elkötelezett sejtek képesek. Ezek többnyire őssejtek. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézetében elsősorban vérképzőszervi őssejtekkel, illetve vérképzőszervi daganatok gyógyításával foglalkoznak, dr. Udvardy Miklós professzor vezetésével.

Vérsejtek az érben (fantáziarajz)

A vér sejtjei például a lapos csontokban - mint amilyen a koponyacsont, a medence csontja, a lapockák, a bordák vagy a mellkas közepén található szegycsont - lévő vörös csontvelőben képződnek. A vörös csontvelőben találhatók az úgynevezett hemopoetikus vagyis vérképző őssejtek. Ezekből a sejtekből lesznek az oxigén szállításáért felelős vörösvérsejtek (eritrociták), a fertőzések elleni védekezésben szerepet játszó fehérvérsejtek (limfociták), valamint a véralvadásért felelős vérlemezkék (trombociták).

Normális körülmények között a vérsejtképzés a szervezet szigorú szabályozása alatt áll, és mindig csak annyi vérsejt termelődik, amennyi az elpusztult vérsejtek pótlására szükséges, illetve amennyire a szervezetnek szüksége van. Ha azonban valamilyen zavar következik be a szabályozásban vagy az őssejtek anyagcseréjében, akkor rosszindulatú daganatos megbetegedések - leukémiák, limfómák - alakulnak ki.

Szunnyadó daganatos őssejtek

Az orvostudomány nagy kihívása a rákos betegségek kezelése. Ez magának a rosszindulatú daganatnak az elpusztítását célozza meg úgy, hogy az egyéb szervek és szövetek minél kisebb mértékben károsodjanak. A jelenleg általánosan alkalmazható sugár- és kemoterápia sajnos nem kíméli a szervezet egészséges sejtjeit sem, ennek köszönhető a rengeteg, sok esetben komoly mellékhatás, amely akár egy második rosszindulatú folyamat kifejlődéséért tehető felelőssé.

Az utóbbi néhány évben azonban kiderült, hogy szinte minden daganatban megbújnak nem osztódó, úgynevezett szunnyadó daganatos őssejtek. Azért, hogy a sugár- és kemoterápia minél kevesebb kárt okozzon az szervezet egészséges sejtjeinek, a kezelést úgy igyekeznek optimalizálni, hogy elsősorban az osztódó sejteket - így a ráksejteket - pusztítsák el. Emiatt azonban a kezelés után a legtöbb daganatban életben marad néhány szunnyadó daganatos őssejt. Ezekből azután később még sikeresnek mondható kezelés után is újra kiújulhat a betegség.

Gyermekhematológiai osztály a Szent László Kórházban

Daganatos őssejtek és a transzplantáció

Ez különösen nagy problémát jelenthet az úgynevezett autológ (saját) őssejt-átültetés során, amellyel a Debreceni Klinikán is foglalkoznak. Ilyenkor ugyanis először hagyományos gyógymódokkal (sugárzás, kemoterápia) tumormentes állapotot próbálnak elérni, hogy azután a véráramból kinyert vérképző őssejteket kinyerjék, majd a betegbe visszajuttatva daganatmentes állapotot hozzanak létre. (Az eljárásról részletesebben itt olvashat.)

Mint Udvardy professzor elmondta, jelenleg sok esetben azért sikertelen a kezelés, vagy egy idő után azért újul ki a betegség, mert nem sikerül teljesen kiirtani a szunnyadó daganatos őssejteket. A hatékony kezelést jelentősen megkönnyítené, ha a terápia megkezdése előtt célzottan sikerülne "felébreszteni" ezeket az inaktív állapotban lévő sejteket. Ekkor ugyanis nagy valószínűséggel elpusztítaná őket az átültetés előtt alkalmazott sugár- és kemoterápia.

A professzor elmondta, hogy eddig nagyjából 10-15-féle daganatos őssejtet (például vérképzőszervi daganatoknál, tüdőráknál, prosztataráknál) sikerült azonosítani. Ezek sok szempontból - így például anyagcseréjüket illetően is - nagyon hasonlítanak egymáshoz. A daganatos őssejtek anyagcseréje elősegíti a sejtek szunnyadó állapotát, így ezek a sejtek nem nagyon veszik fel az osztódó sejtek elpusztítására kifejlesztett gyógyszereket.

A legújabb kutatások célja, hogy ezeket a szunnyadó őssejteket "beindítsák", azaz osztódásra bírják. Jelenleg mintegy 25-50 gyógyszerjelöltet vizsgálnak világszerte, amelyek úgy módosítják az őssejtek anyagcseréjét, hogy beindul a sejtek osztódása. Ezek közül néhány - például a bőrrákoknál alkalmazhatók - már az emberi kipróbálás stádiumában van.

Udvardy professzor elmondta, hogy eddig nem volt olyan módszer, amellyel detektálni lehetett volna az autlóg átültetésre előkészített hemopoetikus őssejtek között megbúvó szunnyadó daganatos sejteket. Idén viszont több amerikai kutató is közölt bíztató eredményeket. Ezért a Debreceni Klinikán is azt tervezik, hogy átvizsgálják a betegektől korábban levett és tárolt őssejteket, hogy találnak-e köztük ilyen, a betegség kiújulását elősegítő őssejteket.

A professzor reméli, hogy rövid időn belül sikerül teljesen egészséges őssejtekből álló készítményeket előállítaniuk vagy a szunnyadó őssejtek meghatározásával és eltávolításával, vagy úgy, hogy a hagyományos kemoterápia előtt gyógyszeres kezeléssel osztódásra bírják, majd elpusztítják a daganatos őssejteket. De a két eljárás kombinálása is elképzelhető.