Homály a kínai űrállomás belseje

Három űrhajóssal a fedélzetén a kínai Sencsou-9 (Shenzhou-9) űrhajó sikeresen hozzákapcsolódott a Föld körül keringő Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomásmodulhoz hétfőn - jelentette a kínai média.

Három űrhajóssal, köztük az első női kínai asztronautával a fedélzetén a Sencsou-9 (Shenzhou-9) űrhajó sikeresen hozzákapcsolódott a Föld körül keringő Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomásmodulhoz hétfőn. Az automatikus vezérlésű dokkolás csaknem nyolc percig tartott. A kínai média az irányítási központból folyamatosan hírt adott az űrhajó helyzetéről, a kísérleti űrállomásmodul megközelítéséről és a csatlakozásról. Kína a Sencsou-8 nevű, legénység nélküli űrhajóval 2011 novemberében már végzett automatikus dokkolási műveletet.

A kínai űrállomás szerkezete, a hozzá kapcsolódott űrhajóval (balra fent)
és belső terének egy felvételével (jobbra fent) (space.com)

A Tiangong-1 Kína első űrállomásának elsőként feljuttatott modulja. Akárcsak a Nemzetközi Űrállomás (ISS), a kínai is külön egységekből összeállított modulűrállomás lesz végül - igaz, egyes híradások szerint a tervek alapján magát a Tiangong-1-et a légkörbe léptetve elégetik majd, és másik modul helyettesíti a végleges űrállomáson.

A jelenlegi modulnak 15 köbméter a belső térfogata, de szerkezetéről kevés információ és kép látott napvilágot. Annyit lehet tudni, hogy belső felületei kétféle színre vannak festve, hogy megkönnyítsék a tájékokozódást a súlytalanságban, ahol a fent és a lent fogalma értelmét veszti, emellett természetesen az űrhajósók ellátását és munkáját biztosító felszerelések vannak rajta. A program célja, hogy Kína emberek által lakott, folyamatosan üzemelő űrállomást építsen ki 2020-ra a Föld körül.