Húsz nap múlva landol a marsjáró

Már csak húsz nap van hátra, és minden idők legnagyobb és legfejlettebb leszállóegysége landol a Marson. A Mars Science Laboratory (Curiosity) rover leszállásának előkészítéséről a NASA hétfő este tartott sajtótájékoztatót. A szakemberek elmondták, hogy a küldetés eddig a tervek szerint halad, de az új landolási technika miatt a sikert nem lehet garantálni.

Hétfő este, magyar idő szerint 19 órakor tartott a NASA sajtótájékoztatót a Curiosity rover augusztus 6-án várható leszállásáról. Az eseményen kiemelték, milyen nagy teljesítmény, hogy ennyire kis területen képes leszállni a Mars Science Laboratory (MSL). Míg korábban a légköri sűrűségváltozások, szelek és egyéb nehezen kiszámítható hatások erősen csökkentették a leszállás pontosságát, ma már lényegesen jobb a helyzet, a légköri haladás végén is jelentősen tudja mozgását változtatni az ereszkedő szonda. Az elmúlt időszakban végrehajtott pályaváltoztatások révén sikerült tovább csökkenteni a leszálló ellipszis méretét, amely most 7x20 kilométeres, és azt közelebb is juttaták a hegy lábához, hogy ne kelljen annyit gurulnia a rovernek a célterület eléréséhez.

A kutatók nyilatkozata alapján eddig teljesen jól működik az űreszköz, nincsen problémára utaló jel. Ugyanakkor a bolygó körül már régóta keringő Mars Odyssey-űrszonda helyzetstabilizáló rendszere néhány napja felmondta a szolgálatot. Erre a szondára a rover és a Föld közötti kommunikáció során hárul szerep. Ha a problémát nem sikerül megoldani, a bolygó körül üzemelő többi űrszonda működik majd közre az adatok sugárzásában - ezért lehet némi időbeli késés a kommunikációban.

Az MSL küldetés részeként a NASA együttműködést kötött a Microsofttal, s ennek keretében egy interaktív játékot is bemutattak a nagyközönségnek a sajtótájékoztatón. A játék segítségével az érdeklődők is kipróbálhatják, hogyan lehet leszállni a Marsra. A játékhoz külön hardver szükséges, ugyanis a leszállás során a játékos a saját testsúlyával tudja irányítani a szonda mozgását és egyéb műveleteit.

Pillanatkép a bemutatóról: a játékos (balra) és a leszállás pillanatnyi fázisa a képernyőn (jobbra)

A kutatók a sajtótájékoztatón elmondták, hogy a landolást követően, mielőtt a Curiosity elindul, álló helyzetben megkezdődik a műszerek tesztelése, nagyfelbontású panorámafelvétel, valamint egy térbeli modell készül a területről, és elkezdődik az első lehetséges célpontok kijelölése. Utóbbiak között szerepel a leszállási ellipszis északi felén lévő érdekes vidék, ahol talán cementált anyag van a felszínen, amely ettől lassabban hűl és melegszik, mint a környezete. A keringési pályáról nehéz kitalálni, mi ez az anyag, a Curiosity segíthet majd ennek kiderítésében. A rover első tesztelése során valószínűleg kinyújtják és megmozgatják a robotkart is, még mielőtt a jármű elindul.

A sajtótájékoztatón ismét bemutatták a leszállóhelyet, a Gale-krátert. Ez egy 155 kilométer átmérőjű becsapódásnyom, melynek belsejében furcsa alakzat, egy 5 kilométer magas hegy található. Utóbbi nem a kráter központi csúcsa, hanem a belső területére lerakódott, majd részben lepusztult vastag üledékes képződmény maradéka. Alsó része idős, agyagásványos kőzeteket tartalmaz a bolygó korai meleg időszakából, míg magasabban hidegebb és savas kémhatású vizekből kivált szulfátos üledékek sorakoznak. A hegy egy történelemkönyv egymáson fekvő lapjaihoz hasonlóan tartalmaz információkat a bolygó fejlődésének hosszú időszakáról. A tervezett leszállóhely a hatalmas üledékes hegy mellett, a kráter sima peremvidékén fekszik, ahova a kráterperemről egykor folyók terítettek hordalékot. A terv alapján itt landol a Curiosity, és innen mászik fel egy lankás szakaszon a kiemelkedésre, miközben sorra vizsgálja az eltérő időszakban és körülmények között lerakódott üledék anyagát.

Fantáziarajz a sikeresen landolt roverről (NASA)

Az MSL rover több szempontból is eltér elődeitől. A korábbi roverek mind egy zárt burokban landoltak, és a felszínen csomagolták ki magukat. Bár a "lábra érkezés" módszerét már a Viking-űrszondáknál is használták az 1970-es években, azok statikus, nem guruló laboratóriumok voltak. A most alkalmazott légidaru nevű speciális technológia az egész küldetést egyszerűbbé és olcsóbbá teszi, mint a korábbi módszerek, ugyanakkor mivel eddig még nem próbálták, izgalmasnak ígérkezik. Emellett pontosabb landolást is szeretnének a szakemberek, ezért váltani kellett a korábbi "pattogó légzsákos" technikáról.

A Curiosity részletesebb megfigyeléseket nyújthat, mint a korábbi roverek, egyenetlenebb terepen is képes mozogni. Mérései pontosabbak lesznek elődeinél, kamerája pedig részletesebb képeket közvetít majd. A benne lévő laboratórium nem csak egyes kémiai elemeket, de izotópokat is elkülönít egymástól. Mindez a vizsgált minták esetleges biogén eredete szempontjából érdekes, a földi élőlények ugyanis előnyben részesítenek egyes izotópokat. Radioaktív energiaforrása révén a Curiosity teljesítőképessége nagyobb társainál, emellett elsőként fogja a felszín alatti viszonyokat vizsgálni közvetlen közelről.

Az MSL eddig inaktív állapotban közeledett a Marshoz, igaz néhány kisebb pályamódosítást végzett már. Emellett a sugárzásmérője is folyamatosan üzemelt, hogy mérje a bolygóközi térben jellemző sugárzásokat. A műszert néhány napja kapcsolták ki, majd a leszállás után konfigurálják ismét - ezúttal a felszíni sugárzási viszonyokat fogja elemezni.

Film a küldetésről, amelyen megfigyelhető, hogyan landol majd a Curiosity a Marson. A videó hosszabb (11 perces) verziója megtekinthető a NASA honlapján

Az eddig példátlan landolási mód nemcsak az eddigieknél modernebb és nagyobb teljesítőképességű szonda miatt fontos lépés a Mars felderítésében. Az új landolási technika egyszerűbb és egyben pontosabb a korábbiaknál, a pontosság pedig az emberes expedíciók miatt elengedhetetlen követelmény lesz a jövőben. A jelenlegi leszállító rendszer segít a pontos landolás technikájának kifejlesztésében, de ebben a formában egy emberes expedíció leszállítását nem képes végrehajtani.