Ész nélkül ment a Földön a Mars-járó

Kemény terepen kell majd haladnia a Curiosity Mars-járónak a vörös bolygó felszínén. Ezért a hatkerekű szerkezettel szélsőséges adottságú földi teszthelyeken végeztek gurulási próbákat, felmérve teljesítőképességének határait.

A Mars Gale kráterének aljzatán kijelölt leszállóhelyet váltakozó szemcseméretű kőzettörmelék borítja, ahol a Curiositynak biztonságos távolságban kell majd elhaladnia a kisebb-nagyobb méretű sziklakibukkanások között. Kockázatosak lehetnek a gödrök és az éles peremű darabokból álló kőtengerek is, a jármű meghajtórendszerét fejlesztő mérnökök számára azonban a laza homokos területek jelentik a legnagyobb kihívást. Az elakadás ugyanis valós veszély a Marson, ami egy korábbi küldetés, a Spirit rover esetében már végzetesnek bizonyult.

A tesztvezetés során különböző irányokból, több kamerával rögzítették a Curiosity-modell mozgását, hogy részletesen elemezni lehessen gurulási teljesítményét

A Spirit marsjármű egyik panorámafelvétele a Gusev kráterben, durvaszemcsés törmelékkel és kibukkanó sziklatömbökkel

A NASA a közelmúltban egy kisfilmet tett közzé, amelyen bemutatja a Curiosity földi tesztjeit. A film elején Scott Maxwell, a NASA Sugárhajtás Laboratóriumának (JPL) mérnöke arról beszél, hogy a Mars felé közeledő űrszonda pontos helyzete alapján a landolási ellipszist sikerült kisebb méretűre csökkenteni. Ám ezen a szűkített leszállási területen belül is található egy sötét homokdűnékből álló térszín, ezért kulcsfontosságú, hogy a Curiosity ilyen terepen keresztül is képes legyen eljutni a tervezett vizsgálati helyszínekhez.

A film fontosabb eseményei:

0.26-nál: a kaliforniai Pasadenaban működő kutatóintézet közelében található a Mojave-sivatag, amelynek Dumont-dűnemezője a terepmotorozók kedvelt gyakorlóhelye. Ide települt ki a fejlesztőcsapat egy napos tesztvezetésre a Curiosity modelljével, hogy felmérjék gurulási képességeit. Természetesen a modell súlyának akkorának kellett lennie, amennyi a valódi járművé lesz a Marson, a földfelszíni nehézségi gyorsulás körülbelül 1/3-ának megfelelő gravitációs környezetben. Így a Földön körülbelül 900 kilogramm össztömegű modellből hiányzott számos belső egység és a fedélzeti számítógép is, ezért a "Madárijesztő" elnevezést kapta - az Óz, a nagy varázsló történetből ismert, észre vágyó Madárijesztőre utalva.

0.37-nél: az itt található dűnék anyaga és meredeksége igen hasonló a marsi homokformák jellemzőihez. Tehát a gurulási próbák alapján viszonylag pontosan megbecsülhető, hogy a rover milyen teljesítményre lenne képes hasonló marsi terepen.

0.53-nál: a Curiosity műszakilag egy kicsivel többet tud, mint elődei, a Spirit és az Opportunity. Laza anyagú homokban ugyanis akár 15 fokos meredekségű lejtőn is képes felfelé haladni.

1.02-nél: a rover egy 15 fokos lejtésű dűnerészről halad egy 25 fokos meredekségű felé, s útközben eléri határteljesítményét, vagyis azt a lejtőszöget, amelyet már nem tud leküzdeni.

1.11-nél: a jármű maximális haladási sebessége viszonylag lassú (körülbelül 2,3 méter/perc), a meghajtórendszer viszont rendkívül gyorsan működésbe hozható, így álló helyzetből szinte egy pillanat alatt fel tud gyorsulni az éppen szükséges sebességre.

Zárásként Scott Maxwell megjegyzi, hogy sokkal izgalmasabb lesz a valódi terepen "vezetni" a 2,5 milliárd dollár összköltségű Mars-küldetés járművét, mint csak laboratóriumi körülmények között próbálgatni képességeit. A számítógép-kijelzők helyett ugyanis végre a valóságban láthatják működni azt a szerkezetet, aminek fejlesztésén már hosszú évek óta dolgoznak.

A Curiosity 2012. augusztus 6-án landol a Marson.