Először használta lézerét a marsjáró

A Curiosity rover augusztus 19-én próbálta ki először a lézerét, amelynek segítségével elemezheti a kőzetek összetételét. A kísérlet sikeres volt, bár az eredményekről később számolnak csak be.

"Nagyszerű színképünk van a Coronation nevű szikláról a Marson" - mondta Roger Weins, a Mars Science Laboratory-űrszonda (MSL), a Curiosity rover lézer indukálta spektrométer műszerének vezető kutatója. Ez volt az első alkalom, hogy a marsjáró igazi célponton próbálta ki a műszert. Korábban csak a roveren elhelyezett, Földről származó kalibrációs céltárgyakat elemeztek vele, hogy későbbi adatait pontosabban tudják értelmezni. Hasonló műszer korábban nem üzemelt a Marson, ez volt a legelső ilyen mérés a bolygón.

A vizsgálat célpontja a Gusev-kráterben lévő leszállóhelyen a Coronation nevű kődarab volt, amelyet 30 lézerimpulzussal lőtt meg a rover 10 másodperc alatt. Eközben a ChemCam detektor a megcélzott kőzetet figyelte, és a lézer hatására elpárolgó, kis mennyiségű, de igen forró anyag sugárzását elemezte. Egy-egy lézerimpulzus közel egymillió watt teljesítménnyel bírt, de mindössze ötmilliárdod másodpercig tartott. Minden impulzus során színképet vett fel a ChemCam kamera.

A jelenlegi méréssorozat a kutatók szerint még mindig főleg a műszer tesztelését célozza - de már adhat információt a marsi kőzetekről is. Eredményt egyelőre nem közöltek, de az első híradások alapján a méréseknél a jel/zaj arány a földi teszteknél is valamivel jobb volt, tehát igen pontos eredmény várható. Az egymás utáni impulzusok nemcsak a kőzet átlagos összetételéről nyújtanak ismereteket, hanem annak enyhe változásáról is. A lézer feltehetőleg először a kőzet felületét borító vékony porréteget párologtatta el, amelynek összetétele más lehet, mint a kőzeté.

A navigációs kamera felvétele a vizsgált kődarab környezetéről (teljes kép), és a ChemCam kinagyított felvétele a célkőzet 6 centiméter széles részéről (lent kör alakban), és még jobban kinagyítva 8 milliméter széles részéről (balra fent négyzet alakban). Az utóbbi képen látható sötét folt a művelet előtt és után készült két kép különbségét mutatja, ahol változás történt a kőzet felületén (NASA)

Mire képes a ChemCam?

• kőzetek összetételének gyors meghatározása,
• átlagos marstalaj összetételének meghatározása, mállottság mértékének becslése,
• hidratált (víztartalmú) ásványok azonosítása,
• felszíni jég azonosítása távolról,
• kőzetek mállási kérgének azonosítása,
• kőzetfelszínek elemzése távoli mikrofelvételek készítésével,
• robotkar számára elérhetetlen kőzetek vizsgálata,
• mintavételi helyek kiválasztása,
• szerves anyag azonosítása távolról,
• berillium, kadmium és arzén veszélyes mennyiségének meghatározása a leendő emberes expedíció számára.

A ChemCam műszer fő célja, hogy gyorsan lehessen egyes kődarabok összetételét megbecsülni, majd az eredményeket felhasználva azokat a célpontokat pontosabban kijelölni, ahol mintavételt, illetve részletes laborelemzést érdemes végezni. A spektrométer 6144 eltérő hullámhosszon, illetve szűk hullámhossz tartományban elemzi a sugárzást az ultraibolyától a vizuálison keresztül az infravörös tartományig, pontosan meghatározva a célpontban lévő kémiai elemeket.

Film a ChemCam működéséről