Avarisz (Hut-waret) ókori egyiptomi város volt a Nílus deltájának északkeleti részén. A második átmeneti korban az Egyiptomot megszálló hükszoszok fővárosaként szolgált. A mai Tell-ed-Dabaával azonosították.
Az uralkodói palota feltárásakor bukkantak rá az archeológusok a 3600 éves horrorisztikus leletekre, amelyeket négy gödörben temettek el. Két gödör a trónterem előtt helyezkedett el, és mindegyikben csupán egy-egy kézfejet találtak. A két másik gödröt, amelyek valamivel későbbi időszakból származnak, a palotán kívül alakították ki; összesen tizennégy kezet tartalmaztak.
"Egyetlen bal kézfejet sem találtunk" - hangsúlyozta Manfred Bietak ásatásvezető régész, hozzátéve, hogy az összes kézfej nagy, némelyik igen nagy.
Mint kifejtette, a leletek az első tárgyi bizonyítékai annak az ősi egyiptomi papiruszokban említett szokásnak, amely szerint arannyal jutalmazták azt a harcost, aki ellensége levágott jobb kézfejét prezentálta az uralkodójának. A hátborzongató szokást egyaránt gyakorolták a hükszoszok és az egyiptomiak.
A palotát a kérdéses időszakban a Kr. e. 1610-1580 között uralkodó Hian (Jannasz, Szeuszerenré), a XV. dinasztia negyedik királya lakta.
A hükszoszok északnyugati sémi eredetű nép; hegyi uralkodók vagy hegyi királyok voltak, akik (Kr.e. 1720 körül) betörtek Egyiptomba, és megvetették lábukat a Nílus deltájában. A fallal körülvett várost Szalitisz hükszosz uralkodó építtette ki, és tette birodalma központjává a Kr. e. XVII. század második felében az egyiptomi és görög források szerint. Kr. e. 1550 körül a XVII. dinasztia thébai királyai foglalták el Avariszt, ami a hükszosz uralom végét jelentette.