A valaha élt összes embert magába foglaló élőlénycsoportból, a Homo nemzetségből korábban olyan kevés maradványt tártak fel, hogy azok egy cipősdobozban elfértek volna - a cipővel együtt. Ezért is keltettek nagy szenzációt a 2010-ben leírt Australopithecus sediba sokkal teljesebb maradványai. Ezt a fajt többen már a Homo erectus ősének tekintik (utóbbiból fejlődött ki a mai ember), korábbi, más véleményekkel szemben. A Nature folyóiratban most leírt új leletek még tovább oszlatják a Homo nemzetség eredete körül uralkodó homályt.
A híres Leakey család tagjai sok évtizede kutatják az emberősöket Afrikában a Turkana-tótól keletre. A legújabb ásatásokat Richard Leakey felesége és lánya, Meave és Louise Leakey vezeti a Koobi Fora Kutatóprogram (KFRP) keretében a Turkana-medencében. Kutatócsoportjuk 2007 és 2009 között olyan ember-ősmaradványokat fedezett fel, amelyekről a Nature-ben publikált vizsgálatok megerősítették: a Homo nemzetségbe tartoztak, és közel kétmillió éve együtt éltek a modern ember közvetlen elődjének tekintett H. erectusszal.
Négy évtizede a KFRP felfedezett egy azóta emblematikussá vált fosszíliát, amelyet KNM-ER 1470-nek (vagy röviden "1470"-nek) jelölnek. A koponya - amely azonnal megkülönböztethető nagy agyméretéről és hosszú, lapos arcáról - hosszan tartó vitát indított el arról, vajon hány korai Homo faj élt a Homo erectus mellett a jégkorszakban.
A KNM-ER 1470 koponya, kiegészítve az újabb leletekkel
Az 1470 szokatlan morfológiáját néhány kutató a nemi különbségeknek és a fajon belüli változatosságnak tulajdonította, mások viszont külön faj - a Homo rudolfensis - bizonyítékát látták a fosszíliában. A Homo rudolfensis is szóba jön, mint a Homo erectus őse, de ugyanerre a "címre" pályázik a Homo habilis is.
A több évtizedes dilemmára két ok miatt nem sikerült megoldást találni. Először is csak korlátozott lehetőség nyílt a más ősmaradványokkal való összehasonlításra, mivel az 1470-es fosszíliához nem tartozott fog- vagy állkapocsmaradvány. Másodszor egyetlen más ősmaradványon sem volt megfigyelhető az 1470-es lapos és hosszú arca, ezért bizonytalan volt, hogy ez mennyire jellemző. A most elemzett új fosszíliák mindkét problémára választ adnak.
A KNM-ER 60000 jelű alsó állkapocs
"Az elmúlt 40 évben hosszasan és kitartóan keresgéltük az olyan fosszíliákat a Turkana-tó körüli hatalmas kiterjedésű üledékrétegekben, amelyek megerősítik az 1470 arcának egyedi tulajdonságait, és megmutatják számunkra, hogyan nézhettek ki a fogai és az alsó állkapcsa" - mondta Meave Leakey, a KFRP társvezetője, a Nature cikk vezető szerzője. "Végre választ tudunk adni néhány kérdésre."
"A három új ősmaradvány sokkal tisztább képet ad arról, hogyan nézhetett ki az 1470-es" - mondja Fred Spoor, a tudományos elemzések vezetője. "A vizsgálatok eredményeként most már egyértelmű, hogy még két korai Homo faj élt a Homo erectusszal párhuzamosan. Az új fosszíliák nagy segítséget nyújtanak annak felderítéséhez, hogyan bukkant fel és virágzott águnk majdnem kétmillió éve az emberi evolúció folyamán."
A három leletre az 1470-es lelőhelyének alig több mint 10 kilométeres körzetében bukkantak a paleontológusok. Korukat 1,78 és 1,95 millió év közé teszik. A terepcsapat tagja, Elgite Lokorimudang által 2008-ban felfedezett KNM-ER 62000 arc nagyon hasonló az 1470-hez, ami azt mutatja, hogy az utóbbi nem egyetlen "rendellenes" egyed volt. Ami még fontosabb, hogy majdnem az összes zápfog megmaradt az arc jó állapotban megőrződött felső állkapcsában. Ez első alkalommal teszi lehetővé, hogy kikövetkeztessék, milyen jellegű alsó állkapcsa lehetett az 1470-nek.
Meave Leakey és Fred Spoor a leleletek lelőhelyén
Különösen jó egyezés figyelhető meg a másik két új ősmaradvány, a Cyprian Nyete által 2009-ben talált KNM-ER 60000 jelű alsó állkapocs, és a Robert Moru által 2007-ben talált KNM-ER 62003 jelű töredékes alsó állkapocs esetében. A KNM-ER 60000 azzal is kiemelkedik, hogy ez az eddigi legteljesebb alsó állkapocs, amelyet a korai Homo nemzetség tagjaitól megtaláltak.
A Homo nemzetség fajai a jelenlegi ismeretek szerint (a vízszintes vonalak az évmilliókat jelölik)
"A Leakey és munkatársai által megtalált új fosszíliák megerősítik azt az elképzelést, hogy a Homo nemzetség korai evolúciójánál legalább két fejlődési vonal - H. habilis és H. rudolfensis - található" - írja Bernard Wood paleontológus a Nature-ben. "Az azonban, hogy e két fejlődési vonal közül melyik lehetett az őse a Homo erectusnak - nem is szólva a mai emberről - továbbra is bizonytalan."