A dombtetőn épült város területe elérte a négy hektárt, a települést három méter vastag, hatalmas kövekből emelt fal védelmezte. Masszív, négyszögletes őrtornyok sorakoztak, amelyek magassága a becslések szerint elérhette akár a 7 métert is. Eddig hat tornyot tártak fel a városfal 70 méteres szakaszán, az erődítmény teljes kerülete 300 méteres lehetett. A városban egy masszív átjárón lehetett bejutni, de a védrendszer érdekessége a falba belesimuló rejtett boltozatos mellékbejárat, amelyhez hasonlatost nem ismeretes a korabeli Európából. A szakértők szerint ez kizárólag hadi célokat szolgált, arról tanúskodva, hogy a védrendszert igen gondosan tervezték meg.
A boltozatos bejárathoz hasonlatos megoldásokat alkalmaztak Trója második városában, de a mai Jordánia és Izrael területén is. Ez arról tanúskodik, hogy az erődítményt keletről származók építették, akik azután érkeztek a régióban, hogy szülőföldjüket 4300 éve természeti csapás érte.
"Az egész erődítményrendszer kizárólag katonai célokat szolgált, olyanok építették, akik a nyugaton ismeretlen haditechnikák birtokában voltak" - hangsúlyozta a feltárást vezető Vicente Lull professzor, a Barcelonai Autonóm Egyetem őskori régészeti szakértője.
A korábbi négy ásatási szezon során több nagy alapterületű, 70 négyzetméteres lakóházat, valamint középületek sorát és kisebb építményeket tárták fel, ezeket terek, átjárók választották el egymástól. Napvilágra került egy nagy, 400 ezer liter víz befogadására alkalmas medence is. Mindez az egykori város lakóinak fejlett tudásáról tanúskodik.