Emberi füleket zsákmányolnak a kongói csimpánzbandák

Csimpánzok tartják rettegésben a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felében élőket. Helyi beszámolók szerint rendszeressé vált, hogy a majmok csapatosan támadnak az emberekre. Az állatok egy csecsemőt biztosan megöltek, de még tíz ember halálát okozhatták. Az állatok és emberek közötti konfliktus azért éleződött ki, mert a csimpánzok kezdik elveszíteni az életterüket.

Az elmúlt hónapokban 10 embert öltek meg a csimpánzok, és további 17-en súlyosan megsérültek a támadásokban egy Gomától 60 kilométerre lévő kis faluban a Syfia Grands Lacs kongói hírügynökség beszámolója szerint. Az Észak-Kivu tartományban lévő Tongo falu környékén vélhetően a térségben már 6 hónapja tartó polgárháborúk miatt éleződött ki a helyzet, ezért válhatott az ember ellenséggé a csimpánzok számára.

A kongói, burundi és ruandai hírekről tudósító hírügynökség újságírója szerint a helybéli gyerekeken számos heg, esetenként hiányzó fülek, ujjak tanúsítják a csimpánzok agresszív viselkedését. A Tongóban élő Manihiro Bakundakwabo az újságírónak elmondta, hogy a környéken nagyon sok pávián is él, de azok teljesen ártalmatlanok. Rájárnak ugyan a mezőgazdasági termékenyekre, de nem agresszívek, nem támadnak emberekre. Ezzel szemben Bakundakwabo szerint nem telik el úgy hónap, hogy ne ölnének meg valakit a csimpánzok.

Illusztráció, vadon élő csimpánzok

A Tongóhoz közeli Virunga Nemzeti Park munkatársai óvatosabban fogalmaznak, de szerintük is legalább egy halálos áldozata volt az emberek és csimpánzok közötti konfliktusnak. Az eset júniusban történt, amikor öt csimpánz rátámadt egy nőre, és letépték a hátáról a kétéves kislányát. A gyereket a gomai kórházba szállították, de két nappal később belehalt a súlyos sérülésekbe.

Az okok

Sokfelé a főemlősök arra kényszerültek, hogy továbbálljanak a korábbi élőhelyükről az erdőirtás vagy a háború miatt. A Kongói Demokratikus Köztársaság hadserege és az M23 fegyveres lázadó csoport között áprilisban kitört harcok miatt rengeteg embernek is el kellett hagynia az otthonát, az ENSZ becslése szerint körülbelül félmillió ember került ilyen helyzetbe.

A térségben élő emberek és a főemlősök közti konfliktusok azonban áprilisnál régebbre nyúlnak vissza. A katonák már korábban is rendszeresen üldözték, vadászták és fogyasztották a csimpánzokat, és elképzelhető, hogy az állatok egyre inkább ellenségként tekintenek az emberekre.

Így támadnak a csimpánzok a területükre behatoló idegen fajtársaikra

"Az erdőirtás következtében a csimpánzok és az emberek élőhelye egyre nagyobb mértékben átfed, egyre gyakrabban találkozik egymással a két faj" - mondta az [origo]-nak Csatádi Katalin, a csimpánzvédelemmel foglalkozó Jane Goodall Intézet munkatársa. "Normális esetben a csimpánzok elmenekülnek az emberek elől, azonban ahogyan az élőhelyek csökkennek, a csimpánzok viselkedése is változhat. Ezen tovább ronthat az, hogyha a kérdéses állat esetleg látta, ahogyan társait, családtagjait emberek lemészárolják."

A kongói hírügynökség tudósítása szerint a veszélyes csimpánzokat csak a nemzeti park, illetve a kongói vadvédelmi hatóság (ICCN) vadőrei lőhetik ki. A helybeliek pedig elégedetlenkednek, amiért a vadőrök nem tesznek semmit azon kívül, hogy megkérik őket, mutassák meg, pontosan melyik állat támadott rájuk. Bakundakwabo szerint a hatóságnak több vadőrt kellene a vidékre küldenie, hogy elkerüljék ezeket a veszélyes helyzeteket. "Tartoznak nekünk ennyivel a sérüléseinkért cserébe" - mondja.

Illusztráció, vadon élő csimpánzok

"Azon múlik, hogy a csimpánzok és emberek közötti konfliktus javul vagy romlik-e, hogy mit teszünk most az erdők fennmaradásáért, és sikerül-e a helyiekkel együttműködve megoldást találni a problémákra" - mondta Csatádi. "A helyiekkel való együttműködés és az erdőirtás mérséklése a kulcs a konfliktusok csökkentéséhez. Az erdőirtásért sokszor hatalmas vállalatok a felelősek, amelyek tartós megállítása kormányzati szintről kell történjen."

A Jane Goodall Intézet Afrika számos országában, közöttük a Kongói Demokratikus Köztársaságban is hosszú évek óta dolgozik együtt a helyiekkel. Természetvédelmi felvilágosítással, alternatív megélhetést biztosító foglalkozások oktatásával és a lakosok egészségét növelő projektekkel biztosítják, hogy a csimpánzok és az emberek között a lehető legkisebb legyen a konfliktus.