A Húsvét-szigetet 1722-ben fedezte fel a holland Jakob Roggeveen. Tulajdonképpen elkésett, mert a sziget nevezetes szobrainak (melyeket polinézül moainak neveztek) rendeltetését, megalkotásuk és szállításuk módját addigra már elfelejtették a bennszülöttek, és ezt máig nem derítették ki a kutatók. A közel ezer szobor a part mentén található, közülük a legnagyobb 74 tonna és 10 méter magas.
Az eddigi elképzelés szerint a szobrokat fektetve, fagörgőkön szállították a kőbányából a felállítási helyükre. Egy elmélet szerint a hajóépítés mellett ez volt az oka annak, hogy letarolták a sziget erdőit. Jared Diamond amerikai geográfus a természeti erőforrások kimerülésével magyarázza a húsvét-szigeti civilizáció lehanyatlását.
Ezzel szemben Carl Lipo, a Kaliforniai Állami Egyetem antropológusa azon az állásponton van, hogy a régészeti bizonyítékok nem támogatják a sziget lakóinak erdőpusztítását. Szerinte magához a szállításhoz nem is volt szükség fára, mivel a moaikat álló helyzetben, billegtetve mozgatták, mint egy nagy bútordarabot.
Ennek bizonyítására a régészek egy hajóépítő cég segítségével megépítették az egyik szobor 3 méter magas, 5 tonna súlyú betonmodelljét. A kutatók eleinte nem tudták, hogyan mozgassák ezt a monstrumot, de néhány napos próbálgatás után kikerekedett egy megoldás. Egy 18 emberből álló csapatnak három kenderkötéllel és ütemes "heave-ho" kántálással sikerült sétálásra bírni a szobrot. Az egyik csoport hátul az előredőlés ellen biztosította a modellt, a másik kettő az oldalra dőléstől. A csapat egy óra leforgása alatt 100 métert tett meg a szoborral. Ezek szerint néhány ember részmunkaidőben dolgozva hatékonyan szállíthatta a moait, tehát nem feltétlenül emiatt omlott össze a Húsvét-sziget kultúrája.
A videón látható, hogy egy "heave-ho" körülbelül két másodpercig tart. Ez nem önkényes időtartam. Ha a fizikai inga lengésidejét alkalmazzuk a modellre, akkor nagyjából ennyi időt kapunk a moai "sajátbillegésére". A csapatnak tehát a szobor elindítása után már csak a súrlódás miatt elveszett energiát kellett ügyesen pótolnia.
Jo Anne Van Tilburg, a Húsvét-sziget Szobor Project igazgatója kételkedik Lipo munkájában. Szerinte ez nem kísérlet, hanem kaszkadőrmutatvány; ez fantázia, nem tudomány; a modell alakja nem pontos másolat, egyébként is bebizonyították, hogy ezek a szobrok vízszintes helyzetben, rönkökön mozgathatók.
Lipo viszont azt állítja, hogy a szobrokat sétáltatásra tervezték. Tömegközéppontjuk helyzete, széles testük, hosszúkás fejük kedvező a stabilitás szempontjából. "Mindez a sziget korai lakóinak mérnöki tehetségét tükrözi." - teszi hozzá a kutató.