Bátor bogarak, gyáva bogarak

A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy nemcsak az embereknek, az állatoknak is van személyiségük. Magyar kutatók rovarok bátorságát tesztelték.

Aki több állatot tartott már életében, az tudja, hogy még az azonos fajú és fajtájú állatok, kutyák, macskák, hörcsögök, papagájok viselkedésében, vérmérsékletében is igen jelentős különbségek lehetnek. Az utóbbi években egyre több cikk jelenik meg a témában, amelyek kísérleti módon is alátámasztják ezeket a gyakorlati megfigyeléseket. Sőt, olyan meglepő eredmények születtek, amelyek azt igazolják, hogy még a viszonylag egyszerű idegrendszerű állatoknak - például remeterákoknak vagy bodobácsoknak - is lehetnek egyéni jellemvonásaik.

Nem antropomorfizmus az állati személyiségjegyek keresése

Az állatok személyiségét alig több mint egy évtizede kezdték tanulmányozni. Egészen a közelmúltig a legtöbb személyiség-szakértő úgy vélte, egy ilyen tanulmány nem más, mint ostoba antropomorfizmus. "Gyanakvással és megvetéssel tekintettek rá" - mondta Samuel Gosling, a Texasi Egyetem pszichológusa. A kutatók azonban egyre több olyan fajt találnak, amelynél az egyes állatok következetesen eltérő módon viselkednek. A szakemberek úgy érveltek, hogy ezek a különbségek megfelelnek a személyiség tudományos meghatározásának.

Egy populációban az azonos nemű és méretű állatok viselkedése általában eltérő, sőt a különböző szituációkban ugyanazok a különbségek figyelhetőek meg. Habár az egyedek viselkedése módosulhat a helyzettől függően, mégis, az egyének közti különbségek ugyanazok maradnak; a kutatók ezeket a tényezőket jellemzik állati személyiségként.

Foltos hiéna

Az első személyiségkutatások hiénákkal

Az állatok személyiségével foglalkozó egyik úttörő kutatást Gosling végezte hiénákkal az 1990-es évek közepén, a Berkeley Egyetemen. Gosling egy 34 egyedből álló hiénafalkát tanulmányozott. Célkitűzése az volt, hogy megállapítsa, tudjuk-e vizsgálni a személyiséget az állatoknál. "Egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy működni fog a dolog" - mondta.

Gosling arra kérte a falka gondozóit, hogy minden egyes állatról töltsék ki az ötfaktoros emberi személyiségteszt egy módosított változatát. (Az ötfaktoros teszt a személyiség legalapvetőbb öt dimenzióját méri: extroverzió, együttműködés, lelkiismeretesség, neurocitás, nyitottság.) "Kiderült, hogy az állatokra hasonló faktorok jellemzőek, mint az emberekre" - mondta a kutató. Ami még érdekesebb, hogy a hiénák személyiségjegyei bizonyos mértékben megfeleltethetők voltak az embereknél leírtaknak. Köztük is voltak ingerlékenyebbek és nyugodtabbak, kellemesebb és kellemetlenebb természetűek. Azóta egy sor más állatnál dokumentálták a személyiségek létezését, a csimpánzoktól a tintahalakig.

Csimpánzok, halak, madarak és egyéb állatfajok

Az talán nem is különösen meglepő, hogy legközelebbi rokonaink, a csimpánzok eltérő személyiségjegyekkel rendelkeznek. A csimpánzok személyiségéről szóló egyik legátfogóbb tanulmányt Alexander Weiss (Edinburgh-i Egyetem) és munkatársai publikálták 2007-ben az American Journal of Primatology folyóiratban. Több száz állatkerti csimpánz személyiségjegyeit gyűjtötték össze kérdőívek alapján. A kutatók megállapították, hogy a csimpánzok is különféle csoportokba sorolhatók dominanciajegyeik, extrovertáltságuk, lelkiismeretességük és nyitottságuk alapján.

Talán még ennél is érdekesebb, hogy a kutatások igazolták egyes személyiségjegyek meglétét egyes halaknál, rákoknál, madaraknál és rovaroknál. Egy amerikai kutatócsoport az akváriumi díszhalként is tartott szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis) személyiségjegyeit vizsgálta. Többek közt az egyes halak merészsége és társas hajlama között találtak jelentős különbségeket. Egy másik kutatócsoport remeterákoknál (Pagurus bernhardus) mutatott ki eltérő személyiségjegyeket.

Remeterák

Garamszegi László Zsolt és munkatársai a PLoS ONE szabad hozzáférésű folyóiratban megjelent cikkükben az örvös légykapók (Ficedula albicollis) éneklését hozták összefüggésbe a madarak személyiségjegyeivel. Megállapították, hogy a felfedező hajlamú, több kockázatot vállaló madarak alacsonyabb helyeken énekelnek, mint bátortalanabb társaik.

Samuel Gosling néhány éve a kutyák személyiségjegyeit kezdte vizsgálni. Munkatársaival hét átfogó kutyaszemélyiség-dimenziót vagy más megfogalmazásban úgynevezett vonásfaktort talált: agresszió, félénkség, reaktivitás, képezhetőség, szocialitás, aktivitás és szubmisszió. Ezeket összehasonlították az emberi személyiségvonások ötfaktoros modelljével. Megállapították, hogy míg bizonyos kutyavonások egyértelműen illeszthetők emberi megfelelőjükhöz, addig mások különböző emberi vonások kombinációit jelentik. A kutatásokról magyarul is részletesen olvashatunk a Magyar Tudomány 2006/2. számában.

Az állati személyiségjegyek evolúciós előnyei

Az állati személyiség evolúciós eredete még mindig rejtély, hiszen egy rugalmasabb viselkedésforma nagyobb szelekciós előnnyel járna. A Nature folyóiratban 2007-ben jelent meg egy elméleti vizsgálat - a kiindulópontja az volt, hogy ugyanazon faj egyedeinek eredményessége a szaporodás terén eltérő -, amely azt a következtetést vonta le, hogy azok az állatok viselkednek bátrabban, amelyeknek kisebb az esélyük az utódnemzésre.

Barta Zoltán, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének vezetője az [origo]-nak elmondta: ezt az eredményt megismerve gondolkodott el Gyuris Enikő PhD-hallgatóval azon, hogyan magyarázható az eltérő stratégia az eltérő személyiségjegyekkel. "Először azt kellett kitalálnunk, milyen állatfajt válasszunk a kutatáshoz" - mondta a professzor. Választásuk azért esett a verőköltő bodobácsokra (Pyrrhocoris apterus), mert korábbi kísérletek alapján kiderült: a rovarfaj szárnyas és szárnyatlan egyedei különböző életmenet-stratégiákat követnek, ráadásul könnyen beszerezhetők. A kísérleti alanyokat a kutatók vad populációkból, Debrecen környékén gyűjtötték össze.

Bodobácsok a laborban

A kutatók számára a következő kihívás a megfelelő tesztek kiválasztása volt. "Volt, amikor egyszerűen pöcköléssel ijesztgettük az üvegcsékben lévő bodobácsokat, de készítettünk egy nagy, megvilágított papírcilindert is, amelyben az új környezethez való alkalmazkodást, valamint a felfedezési hajlandóságot teszteltük" - mondta Barta professzor.

A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban megjelent cikkükben a kutatók beszámolnak arról, hogy a rovarok közül a szárnyas egyedek bizonyíthatóan merészebben viselkedtek, mint szárnyatlan társaik. A szárnyas és a szárnyatlan bodobácsok közötti személyiségbeli különbség azonban csak a nőstényeknél figyelhető meg. Barta szerint ez azzal magyarázható, hogy a nőstény aktívabb a sikeres szaporodás érdekében. A feltételezés megerősítéséhez azonban még további vizsgálatok szükségesek.