Delfinkatonák pucolták ki az Adriát

Egy hónapra Montenegróba költözött az Egyesült Államok haditengerészetének hat palackorrú delfinje, hogy aknákat keressen a Kotori-öbölben. Az amerikai katonák azt állítják, hogy emberölésre soha nem képeztek ki delfineket, ám a cetvédők erről nincsenek meggyőződve. A legmesszebb a szovjetek mentek.

Az amerikai haditengerészet tengeri emlősökkel foglalkozó programjának palackorrú delfinjei San Diegóból érkeztek október elején Tivatba, hogy részt vegyenek a Dolphin 2012 nevű gyakorlaton. A delfineket katonai repülőgéppel szállították Montenegróba, és speciálisan képzett személyzet (trénerek, búvárok, állatorvosok) kísérte az állatokat - tudta meg az [origo] az USA podgoricai nagykövetségétől. A Kotori-öbölben megtartott egy hónapos gyakorlat célja az volt, hogy a delfinek megkeressék, azonosítsák és megjelöljék az ott maradt aknákat vagy más robbanékony tárgyakat. A nemzetközi programban a montenegrói tengerészet búvárai mellett szlovén és horvát katonai búvárok is részt vettek, és gyakorolták az aknák hatástalanítását.

A gyakorlat egy többéves együttműködés része volt, amelynek keretében az Egyesült Államok segítséget nyújt Montenegrónak az öbölben lévő potenciálisan veszélyes tárgyak feltérképezéséhez. A delfinek biológiai radarjuk (echolokáció) segítségével keresték az első és második világháborús fegyvermaradványokat, majd a csónakkal őket követő személyzettől kapott eszközzel meg is jelölték azok helyét. Ezt követően búvárok végezték el a tárgyak pontos azonosítását.

Az egyik amerikai delfin vízbe helyezés előtt

Aknákat és behatolókat keresnek

Az USA haditengerészete az 1960-as évek óta foglalkozik tengeri emlősök katonai célú kiképzésével, hogy kihasználják az állatok kifinomult érzékelését és a merülési képességeit. A palackorrú delfineket tájékozódási képességeik miatt alkalmazzák, ugyanis azokat a tengerfenéken rejlő, veszélyes tárgyakat is észreveszik, amelyeket a radarok nem tudnak érzékelni. A kaliforniai oroszlánfókákat nagyon jó látásuk és hallásuk, valamint fordulékonyságuk miatt használják, továbbá képesek arra is, hogy kimenjenek a szárazföldre. Az emberekkel ellentétben ezek az állatok többször egymás után is le tudnak merülni a mélyebb vizekbe, míg a búvároknál a nyomáskülönbségek miatt szükség van nyomáskiegyenlítésre. Ezeknek a képességeknek köszönhetően egy oroszlánfóka két felszíni kísérővel és egy motorcsónakkal képes helyettesíteni egy jól felszerelt aknakereső hadihajót a teljes személyzetével (búvárokkal, orvosokkal).

Tréning a Kotori-öbölben

A Marine Mammal Program célja sokáig titkos volt, így számos mendemonda szárnyra kelt, hogy milyen célból képez a katonaság tengeri emlősöket. Az 1990-es évek elején aztán sorra nyilvánossá tették a dokumentumokat, de pletykák még ma is terjengnek az állatok alkalmazásáról. A program honlapja szerint a haditengerészet sosem folytatott állatokkal olyan tréningeket, melyek célja az lett volna, hogy az állatok kárt tegyenek hajókban, emberekben. Állításuk szerint ugyanis az állatok nem tudnak különbséget tenni a barátságos és ellenséges hajók között. A Whale and Dolphin Conservation (WDC) nemzetközi cetvédő szervezet szerint ugyanakkor a delfineket arra is betanítják, hogy az idegen búvárokat megtámadják, és akár meg is öljék.

A haditengerészet szerint az állatokat részben olyan aknák keresésére használják, amelyek a mellettük elúszó delfinek miatt nem aktiválódnak. A másik feladatuk, hogy betolakodó búvárokat keressenek egy kijelölt területen. Megjelölik a helyet, ahol az aknát vagy a személyt találták, és tovább is állnak, a többi munkát az emberek végzik el.

A szovjetek öngyilkos akciókra képezték ki a delfineket

A szovjetek kifejezetten harcászati célokkal tartottak delfineket - írta a BBC egy korábbi cikkében. Az állatokat Borisz Zsurid, a szovjet hadsereg szakembere képezte ki arra, hogy a hátukra szerelt szigonnyal megtámadjanak idegen búvárokat, vagy hogy felrángassák őket a felszínre, ahol fogságba ejthették őket. Az állatokat továbbá betanították kamikazeakciókra is, hogy bombákat szállítsanak ellenséges hajókhoz. Állítólag ezek a delfinek a propeller hangjáról tudták megkülönböztetni a szovjet tengeralattjárókat az idegentől.

K-Dog, a Marine Mammal Program egyik delfinje a Perzsa-öbölben az iraki háború alatt

2000-ben Zsurid már nem volt képes megfelelő körülményeket biztosítani az állatainak Szevasztopolban, ezért eladta őket. Összesen 27 tengeri emlőst, rozmárokat, oroszlánfókákat, valamint delfineket és egy belugát, illetve három kormoránt szállítottak át a Perzsa-öbölbe. Zsurid a Komszomolszkaja Pravdának akkor azt mondta, hogy Irán egy új oceanáriumot épített az ő igényeinek megfelelően, és hogy ott folytatja majd a tudományos kutatásait. Hogy azóta mi történt az állatokkal, nem tudni.

A WDC felmérései szerint több volt szovjet katonai delfin élhet világszerte oceanáriumokban. A szervezet egy korábban publikált jelentésében hívta fel a figyelmet a fekete-tengeri orosz és ukrán delfinkereskedelemre. Az állatokat korábbi katonai bázisokon tréningezik, majd állatkerteknek, vidámparkoknak értékesítik őket. A WDC szerint 1990 és 2000 között legalább 135 delfint exportáltak világszerte. Ebben az időszakban illegálisan Magyarországra is behoztak négy példányt, amelyet elkoboztak, és a margitszigeti uszodában helyeztek el. Az állatok megbetegedtek, és végül visszakerültek Ukrajnába. (A történetről bővebben lehet olvasni Gera Pál közelmúltban megjelent Farkas- és delfinmentés Magyarországon című könyvében.)

Az echolokáció különleges képesség, amely lehetővé teszi a delfinek számára, hogy akkor is vadászhassanak, illetve információt szerezhessenek a környezetükről, amikor a látási viszonyok korlátozottak. A delfinek az echolokáció során rövid, de magas intenzitású hangimpulzusokat bocsátanak ki, amelyek visszaverődnek az útjukba eső tárgyakról. Az állatok ezeket a visszaverődött hangokat érzékelik, és ezek segítségével szereznek információt az előttük álló tárgyak méretéről, formájáról és helyzetéről. A hangok frekvenciája eléri a 130 KHz-t, ami jóval az emberi hallástartomány (20 Hz-20 KHz) fölé esik.