Hogyan hatna ránk egy óriás napvihar?

Mi történne napjaink fejlett technológiájával egy óriási napkitörés után? A britek alaposan megvizsgálták a kérdést.

Mint arról már sokszor olvashattak rovatunkban, 2013-ban várható a 11 éves napfoltciklus aktuális maximuma. Napfoltmaximum idején sok a napfolt, amelyek felett sok napkitörés zajlik. A kitörések a Föld felé is irányulhatnak, és a Napból kiszakadó anyag telibe találhatja bolygónkat. Ilyenkor a Föld mágneses pajzsa kissé benyomódik, és geomágneses viharok alakulhatnak ki, ami problémát okozhat például az áramellátásban, kommunikációban, navigációban.

Mi történne egy igazán nagy kitörés, egy "szuper napvihar" esetén? Ezt vizsgálta meg a Royal Academy of Engineering szakértői bizottsága, amely most közölte erről készített tanulmányát.

A munka során az 1859-es Carrington-vihart vették alapul, amikor olyan "bombázást" kapott bolygónk a Napból, hogy az egész világon sarki fények jelentek meg (nem csak a pólusok környékén, ahogyan az általában jellemző).

A tanulmány fő megállapítása, hogy lennének komoly problémák, de nem történne katasztrófa, a helyzet kezelhető maradna Nagy-Britanniában. A szakértők a 2010-es izlandi vulkánkitöréshez hasonló forgatókönyvet valószínűsítenek.

Bár az áramellátásban adódnának átmeneti zavarok, az elektromos hálózatban nem keletkeznének nagy károk, mert ezeket már úgy tervezték, hogy nagyobb földi ("hagyományos") viharoknak is ellenálljon. A hálózat szerkezete is előnyös, mert sok benne a rácsos mintázat, nem úgy, mint például Kanadában, ahol sok a hosszú és magányos vezeték.

A Föld körül keringő műholdaknak körülbelül 10 százalékát "ütné ki" egy szupernapvihar. Ezek többségét azonban újra üzembe lehetne állítani (igaz, élettartamuk valószínűleg csökkenne). A műholdak kiesése sok területen okozna kisebb-nagyobb problémákat, de ezek zöme átmeneti lenne.

A BBC összefoglalója kiemeli, hogy a legnagyobb probléma a GPS-rendszerben, illetve az ezt használó technológiáknál jelentkezne. A vihar 1-3 napra bénítaná meg a rendszert, aminek a következményét a legtöbben a mobilszolgáltatásban éreznék meg. Ennél is nagyobb gondot jelentenének a repülőgépek és hajók navigációjában jelentkező problémák, a tanulmány itt a tartalék rendszerek szerepét hangsúlyozza.

A repülőgépek esetében közvetlen egészségügyi hatás is fellépne: az utasok és a személyzet az átlagos sugárterhelés sokszorosát kapná egy napvihar alatt, ami azonban még mindig nem lenne veszélyes a szakértők szerint.