A NASA megerősítette, hogy a Curiosity kőzetfúró berendezésével végrehajtották az első fúrást, ami a legbonyolultabb mérnöki feladat volt a leszállás óta. Bár ez még csak egy teszt volt, 2 centiméter mély lyukat hoztak létre. A sikeres művelet elemzése után a NASA mintavételi fúrást tervez a következő napokban.
A tesztfuratot a robotkaron lévő kamera fényképezte le a rover működésének 180. marsi napján
A fúrást a rendkívül változatos rétegtani felépítésű terület, a Yellowknife Bay egyik lapos, repedezett kőzetfelszínen, a "John Klein" sziklán végezte el a Mars-járó. Itt tervezik a mintavételi fúrást is, mert az előzetes vizsgálatok alapján ez a kőzet egyszer vagy többször is vizes környezetben lehetett a múltban. A furatból kinyert anyagot beépített laboratóriumában elemzi majd a Curiosity, ennek révén pontosan meghatározható az ásványi összetétel, valamint kimutathatók az esetleges széntartalmú vegyületek.
A feltehetőleg iszapos-homokos (vagyis a kristálycukornál is kisebb) szemcseméretű törmelékből képződött, vízszintes helyzetű kőzetréteg valamilyen utólagos hatás következtében összetöredezett, így később vizes oldatok járhattak át, világos ásványkiválásokkal töltve ki a vékonyabb ereket és repedéseket. A terület geológiájáról lásd korábbi, részletes cikkünket