Ehhez hasonló légi jelenség legutóbb 1997-ben volt, akkor a Hale-Bopp nevű üstökösnek köszönhetően. A Pan-STARRS a héten jutott a legközelebb a Földhöz, 161 millió kilométeren belülre. Csütörtöktől az északi félteke égboltjának szemlélői is láthatják, a déli félteke églesői azonban már hetek óta gyönyörködhetnek benne.
Az üstökös várható helyzete az égbolton
A különleges utazáson a Boeing 737-700 nem emelkedik rendkívüli magasságba, hanem a szokásos szinten marad. 144 férőhelyéből a bonni Eclipse Travel csakis az ablakok melletti helyekre árult jegyet 359-509 euróért. A kétórás légi útnak az ad értelmet, hogy az üstökös láthatósága független lesz a felhőzettől, és hogy a magasban vékonyabb és tisztább a légréteg, ennél fogva szebb a látvány, mint a Földről, még akkor is, ha tökéletesen derült az égbolt.
Az ásványok, kő- és jégdarabok alkotta üstökösökről úgy tartják, hogy a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének idejéből visszamaradt égitestek. Az üstökösök a Nap körül keringenek, és ha túlságosan közel kerülnek hozzá, anyaguk fokozottan párologni kezd. Az égitestből kiáramló részecskesugárzás az elpárolgott gáz- és poranyagot "elfújja", és így keletkezik az üstökös csóvája a Nappal ellentétes irányban.
Az év leglátványosabb csillagászati eseménye azonban a novemberben érkező C/2012 S1 (ISON) üstökös lesz, amely - ha a Nap nem pusztítja el - a feltételezések szerint teliholdként fog ragyogni az égbolton. Az ISON-üstököst két amatőr csillagász fedezte fel tavaly Oroszországban.