A Orion csillagkép legismertebb objektuma a Lófej-köd, amely az asztrofotósok egyik kedvenc célpontja. A Lófej-köd egy viszonylag sűrű csillagközi por- és gázfelhő, amelynek sötét sziluettje élesen rajzolódik ki a háttérben lévő fénylő gáztömeg (IC 434) előtt. A Földtől körülbelül 1500 fényévnyire lévő, 5 fényév magas oszlop belsejében csillagkezdemények rejtőznek, felső peremén pedig két fiatal csillag bukkan elő, azaz éppen csillagok születését láthatjuk.
A Lófej-köd egy korábbi felvételen
A 1990 óta a Föld körül keringő Hubble-űrtávcső már többször fényképezte a csillagászat eme ikonikus alakzatát, legújabb felvétele azonban minden eddigit felülmúl. Az infravörös tartományban készült képen sokkal áttetszőbb az alakzat, mint ahogyan azt eddig megszoktuk, az infravörös fotonok ugyanis jobban áthatolnak a poranyagon. Az alakzat tetejét a közeli, öt fiatal csillagból álló halmaz, a Sigma Orionis világítja meg. Az innen érkező heves ultraibolya sugárzás lassan, körülbelül 5 millió év alatt erodálja a Lófej-köd anyagát. A köd felső peremének bal oldalán jól látható két fiatal csillag, amint éppen előbújnak születési helyükről.
A Hubble-űrtávcső 2013-as felvétele a Lófej-köd felső részéről. A bal alsó részen látható egyenes 1 fényéves távolságot jelöl. A kép nagyobb méretben itt látható