A gyakorlatot alátámasztó leleteket vizsgált egy nemzetközi kutatócsoport: három 500 éves gyermekmúmiát, amelyeket az Andok argentin vidékén találtak.
A brit Bradford Egyetem kutatói szerint az alkohol- és kokafogyasztás az emberáldozatra való rituális felkészülés része. A tudósok eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) mutatták be.
Andrew Wilson régész és munkatársai többek között a három holttest hajszálait vizsgálták. A testeket 1999-ben a Argentína és Chile határán emelkedő Llullaillaco vulkán csúcsának közelében találták. A múmiák remek állapotban maradtak meg, mivel megfagytak a magasban.
Az, hogy az inka emberáldozatoknál nagy szerepet játszott az alkohol és a kokalevél, eddig is ismert volt. A hajmaradványokból viszont a rituálé előkészítésének részleteire is fény derült.
A legidősebb gyermek, egy 13 éves lány táplálkozása például egy évvel a halála előtt drasztikusan megváltozott. Feltehetőleg ekkor választották ki áldozatnak, és innentől kezdve különösen jól tartották.
Alkoholként valószínűleg a chicha nevezetű kukoricafőzetet használták. A kokalevél, a kokain alapanyaga rágcsálva kábítószerként működött. Az inkák abban hittek, hogy a bódult állapottal el lehet jutni a szellemek világába. Hiedelmük szerint az alkohol és a koka módosult, szentnek tekinthető lelkiállapotot idéz elő.
A tanulmány szerzői szerint a kábítószerek segítségével a gyermekek engedelmessé és a rituáléra alkalmassá váltak.
Az inka birodalomban az emberáldozat rituáléja a Capacocha nevet viselte. A kiválasztott gyermekek rendszerint hosszú utat tettek meg, hogy részt vegyenek egy ceremónián az inka fővárosban, Cuscóban. Majd a száz kilométerre lévő hegycsúcsokhoz vándoroltak, ahol feláldozták őket.