Egy jó búvárfotóhoz akciók is kellenek

Kompakt géppel is lehet díjnyertes víz alatti fotókat készíteni - mondta az Origónak Előd László búvárfotós, az idei országos bajnokság győztese. A fotós szerint a hazai víz alatti fotózás válságban van, mert nincs utánpótlás.

Eredetileg csak emlékképeket szeretett volna készíteni a merüléseiről Előd László fényképész, ám nem sokkal később már megnyerte első versenyét, és onnan nem volt megállás. Volt már Év Természetfotósa, többször nyert búvárfotós országos bajnokságot, és több külföldi versenyen ért el kiváló eredményeket a képeivel. 2013-ban pedig egy vadászó tűzhalat ábrázoló felvételével ismét megnyerte a XII. Búvárfotós és Búvárfilmes Országos Bajnokságot.

A nyertes felvétel (Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!) Forrás: Előd László

Előd már 8 éve fotózásból élt, amikor 27 évesen először merült az Adrián. A mai napig szívesen jár oda, miközben sok búvárfotós nem szereti, mert ott kevesebb a látnivaló. “Általában, ha valaki elkezd búvárkodni, akkor mindig azt mondom, hogy az Adrián kezdjen, mert ha a Vörös-tengerre megy, akkor már soha nem fog az Adriára kívánkozni. Ha viszont az Adrián kezd el merülni, akkor mindig lesz egy nosztalgikus élménye, és szeretni fogja” - mondta az Origónak a búvárfotós. “Az Adrián nagyon sok üreg és barlang van, és ott látványos fotókat lehet készíteni. Hajóroncsot viszont nehéz fotózni, mert csak 15-20 méter a látótávolság. A Vörös-tengeren, ha szerencséje van az embernek, akkor 30-40 méter is lehet, nagyméretű roncsnál pedig ez nem mindegy.”

Előd leggyakrabban a Vörös-tengerhez jut el, de úgy érzi, hogy ott már nehéz újszerű témát találni. “Az ember néha belekerül abba, hogy nem jut az eszébe semmi. Aztán eltelik egy fél év, egy év, és csőstől jönnek az ötletek. Nem nagyon szeretek úgy elmenni egy túrára, hogy nincs a fejemben 3-4 kép, amit meg szeretnék csinálni, hanem csak a véletlenre bízom a sorsomat. Ezeket a témákat keresem most fejben.”

Adria, Korcula - A Zakloplatice nevű barlangba úszik be három búvár (Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!) Forrás: Előd László

A mai trendekkel ellentétben Előd a makrofotók helyett a nagylátószögű felvételeket kedveli. Nem akart víz alatti természetfotós lenni, hanem inkább azt az érzést szeretné átadni, hogy milyen érzés a merülés. Ezért elsősorban nagylátószögű objektívvel szeret fotózni, úgy, hogy a háttérben egy búváralak is feltűnik. Egy időben ez divat is volt a búvárfotósok között, de ma már inkább a természetfotó és az akciófelvételek irányába hajlik el a víz alatti fotózás.

Előd szerint a búvárfotózás Magyarországon válságban van, mert nincs utánpótlás, miközben több tehetséges fotóst is ismer. “Lehet, hogy benne van, hogy Selmeczi Dániel kollégámmal egy erős élmezőnyt alkotunk, és úgy gondolják, hogy nincs esélyük, pedig ez nem így van. Én látom a képeiken, hogy ha odafigyelnek, akkor simán össze tudnák hozni” - mondta a fotós. “Nagyon sok minden kell ahhoz, hogy egy jó felvétel elkészülhessen. A digitális technika nagy előnye, hogy azonnal vissza tudjuk nézni a képet, ettől viszont sokkal jobb felvételek is születnek, és így sokkal nehezebb első díjat nyerni. Míg régen egy szép csendélettel dobogóra lehetett kerülni, ma már kellenek az akciók, a nagyon ritka pillanatok, nem elég már a szép fény meg a szép kompozíció.”

Hévíz (Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!) Forrás: Előd László

Egy professzionális búvárfotós felszerelés újonnan több millió forintba kerülhet, de Előd szerint érdemesebb használtan körülnézni. Ő is használtan vette a felszerelését, amely annak ellenére, hogy egy 8-9 éves konstrukció, még mindig versenyképes felvételeket tud vele készíteni. “Egy Nikon D200-zal fényképezek a víz alatt, ami egy 10 megapixeles gép, 400-as ISO érzékenységnél már zajosodik. Szárazföldön nem használnék ilyet, de víz alatt általában elég sok a fény, így nem kell nagy érzékenységgel fényképezni, és bőven elég ez is.”

A fotós szerint kompakt gépekkel is lehet jó víz alatti fotókat készíteni. “Nem minden témát lehet ugyanúgy meglőni, de nagyon sok mindent igen. Persze bizonyos szempontból könnyebb professzionális technikával fotózni, mert csomó minden manuálisan vezérelhető, de ugyanakkor egy nagy bumszli az egész. Csomó helyre nem tudjuk bevinni, odahelyezni, kivinni az országból, visszahozni repülővel - ezek mind problémák. Selmeczi Dániel fotós barátom nem egyszer kapott cégektől kölcsön kompakt fényképezőgépet, és bebizonyította, hogy kompakttal is ugyanúgy lehet versenyképeket gyártani. Sőt, ha megnézzük a professzionális víz alatti fotósversenyeket, ott is olyan szép képeket lehet látni kompakttal, hogy az ember nem is gondolná, hogy tényleg azzal készült.”

Egyiptom, Dahab - Éjszakai merülésen négy kalmár pózol (Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!) Forrás: Előd László

A fotós legizgalmasabb víz alatti kalandja cápákhoz kötődik, és épp a nászútján esett meg vele. “A hajnali merülés során egyedül voltam a vízben, amikor másodperceken belül 3 óceáni fehérfoltú cápa vett körül. Nem engedték, hogy visszaússzam a hajóhoz, mert abban a pillanatban úsztak le a lábamhoz, s közben az áramlás folyamatosan vitt a nyílt víz felé. 15-20 méteres látótávolság volt a Vörös-tengeren, úgyhogy egy perc múlva már nem láttam a hajónak a víz alatti részét, így nem tudtam, hogy merrefelé kellene indulni. A felszínre nem úszhattam fel, mert az elég veszélyes ilyenkor. Próbáltam függőleges testhelyzetet felvenni, hogy minél nagyobb testfelületet mutassak a cápáknak, és figyeltem folyamatosan a szemkontaktusra, ezen a cápák általában meglepődnek. Ahogy távolodtam a hajótól, egyre vadabbak voltak. A vége az lett, hogy orrba vágtam az egyiket. Akkor egy kicsit arrébb mentek, és fel tudtam úszni a felszínre, leadtam a segélyjelzést. Szerencsémre feleségem egyedüli emberként kint állt a hajó tatján, és látta, hogy valami gond van, így küldte a gumicsónakost, aki egy fél percen belül odaért, és kimenekített a három cápa közül” - mesélte Előd.