Nincs menekvés a nyestek elől

A legszűkebb réseken is átpréselik magukat, és hatalmas ramazurit csapnak a padláson a városi nyestek. Éjjelente járják az utcákat zsákmány után kutatva, és desszertként szívesen csócsálják meg az autók vezetékeit. A kétségbeesett autó- és háztulajdonosok pedig számos netes fórumon próbálnak megoldást találni ellenük, de a szakértő válasza elkeserítő.

"Vettem már méregdrága spray-t, tettem fel kutyaszőrt, semmit nem ért. Épp tegnap hajnalban ébredtem fel arra, hogy fenn rajcsúrozik a padláson" - számos ilyen és ehhez hasonló problémával lehet találkozni a különböző nyestes fórumokon. A tanácsok nagyon kreatívak: van, aki az állandóan bekapcsolt rádióra esküszik, míg más szerint a piszoártabletta az igazán hatásos.

"Az utóbbi két évben nagyon sokan megkerestek minket azzal, hogy már mindent kipróbáltak, és semmi sem vált be" - mondta az Origónak Tóth Mária biológus, a budapesti nyestekkel foglalkozó kutatócsoport vezetője. "Voltak olyan családok, amelyek hónapok vagy évek óta tartó küzdelemről küldtek elkeseredett levelet. A tapasztalatok alapján a nyestek mindent megszoknak, van, amit egy hét, van, amit egy hónap alatt. Az ultrahangos nyestriasztóról mindenki azt gondolta, hogy az lesz az aduász, és nem. Nem marad más megoldás, mint a módszerek váltogatása."

Nyest (Martes foina) Forrás: Flickr.com/Sangudo

A nyest a tetőtérben károsíthatja a szigetelőréteget, elmozdíthatja a tetőcserepeket, tetemeket hurcolhat fel a padlásra, ürülékét pedig kupacokba rakja. A tavasszal született fiatalok ősszel válnak el anyjuktól, és ilyenkor keresnek saját búvóhelyet.

A biológus azt mondta, hogy érdemes rögtön az első észlelés után megkeresni, hol juthatott be az állat a padlásra, és azt minél előbb le kell zárni. "Türelemmel és kitartással tartósan távol lehet őket tartani, de ott, ahol közel van egy erdő, ahol hagynak kint éjszakára kutya- vagy macskaeledelt, esetleg nyitott szeméttárolók vannak, szinte biztos, hogy mindig lesz újabb lakó."

Nem tudják, miért rág

A padlástér lezárására a rácshálózás a legjobb megoldás a szakértő szerint. "Ez lehetne alapvető elvárás a társasházaknál, így se veréb, se patkány, se nyest nem férne be, de a ház szellőzése mégis biztosított lenne. Alapvetően egy csomó problémát megold, de utólagosan horribilis az ára."

Praktikák nyest ellen

A nyestek kerülik a kutyákat, ezért a motorháztető alá kis tasakban betett kutyaszőr egy ideig távol tarthatja az állatokat (amíg rá nem jönnek, hogy nincs mitől tartaniuk). Hasonló megoldás a kifejezetten nyestek elriasztására fejlesztett, autósboltokban és nagyáruházakban kapható koncentrátum, amely a különböző mérgekkel ellentétben sem emberekre, sem állatokra nem veszélyes, és zavaró szagával is pusztán a nyesteket kergeti az őrületbe.

Aki jobban bízik a technikában, különböző típusú elektronikus nyestriasztók közül válogathat. A legegyszerűbb típus egyetlen hangforrásból, emberi fül számára nem hallható ultrahangot bocsát ki, amely képes elzavarni a nyesteket. A zavaró hangot 150 fokban sugározza, de a zsúfolt motortérben keletkezhetnek leárnyékolt területek is, melyeket csak a több hangszóróval szállított, komolyabb készletek képesek teljesen lefedni. Az egyébként a padláson is használható berendezéseket érdemes naplemente után bekapcsolni, amikor vadászni indulnak. Hatásos lehet az erős LED-es fénnyel kombinált készülék is, amely a sötét nyújtotta biztonságtól fosztja meg a vadállatokat.

Annak a mai napig nem tudják az okát a kutatók, hogy mégis miért rágják meg a nyestek az autók alkatrészeit. Az egyik elképzelés szerint a kölykök kíváncsiságból kóstolják meg, míg mások úgy vélik, hogy van valami olyan adalékanyag, aminek a szaga és íze vonzza a nyesteket (ezt részben alátámasztja, hogy sok állatkerti ragadozó nagyon szeret gumiabroncsokkal játszani). Tóth szerint a legvalószínűbb, hogy a territoriális viselkedéssel függ össze a dolog. A járművek kereke ugyanis üzenőfalként működik nemcsak a kutyák, de a nyestek számára is, és a felüljelölést összerágás, összekarmolás kíséri.

A kóbor macska veszélyesebb

Pontos adat ugyan nincsen a budapesti nyestpopulációról, de a biológus szerint négyzetkilométerenként nagyjából egy nyesttel lehet számolni, vagyis 500 körül lehet a fővárosi nyestek száma. A visszajelzések alapján pedig egyre többen lesznek, és folyamatosan terjednek. Nincs ez másként a vidéki városokban sem, onnan is nagyon sok bejelentést kapnak hasonló problémákról.

Városi nyest Forrás: Flickr.com/Tranbc

Bár látszólag a nyest szeret rágcsálni, valójában egy ragadozóról van szó. Elsősorban rágcsálókra és madarakra vadászik, de szereti a tojásokat és a gyümölcsöket is. Testhossza 40-54, farokhossza 22-30 centiméter, vékony testalkata és jó mászóképessége miatt a legkisebb résen is átverekszi magát. Általában 3-4 kölyköt hoznak a világra, de a tapasztalatok alapján a városi környezetben ebből általában csak 1-2 éli meg a felnőtt kort. A védett nyuszttól fehér mellfoltja és éjszakai életmódja különbözteti meg. Több háziállatokra nézve veszélyes betegséget (szopornyica, veszettség, toxoplazmózis), valamint parazitákat is terjeszthet, bár Tóth szerint ezen a téren a kóbor macskák nagyobb kockázatot jelentenek, mint a nyestek.