Új stratégiát jelentett be egy nemzetközi kutatócsoport azon vírusok számának meghatározására, amelyek potenciálisan embereket és állatokat veszélyeztető járványokat hozhatnak létre. A gyakorlati kutatásokat új statisztikai megközelítéssel kombinálva a szakemberek úgy becsülik, hogy legalább 320 000 vírus vár felfedezésre a természetben csupán az emlősök között. A zoonózisok, azaz állatokról emberre terjedő, vírus okozta fertőző betegségekre példa többek közt az atípusos tüdőgyulladás (SARS), a nyugat-nílusi vírus, a HIV/AIDS, az ebola és a madárinfluenza.
A kutatást az EcoHealth Alliance, egy a helyi természetvédelemre és a globális egészségügyi problémákra koncentráló nonprofit társaság, valamint a Kolumbiai Egyetemhez tartozó Fertőzés- és Immunitáskutatási Központ (Center for Infection and Immunity, CII) munkatársai közösen végezték. „Évtizedekig néztünk szembe a jövőbeni járványok fenyegetésével úgy, hogy fogalmunk sem volt, hány vírus ólálkodik a környezetben, az állatok között arra várva, hogy kitörjön” - mondta Peter Daszak, az EcoHealth Alliance elnöke. „Végül most áttörést értünk el, kiderült, nincs sok millió ismeretlen vírus, csupán pár százezer, és a rendelkezésre álló jelenlegi technika alapján még az én életemben lehetséges lesz meghatározni a bolygó összes ismeretlen vírusát.”
A repülőkutya vírusai
A vírusok számának és sokféleségének becslését a CII és az EcoHealth Alliance szakemberei a repülőkutya otthonában, Banglades dzsungeljeiben kezdték. A repülőkutyák (Pteropus giganteus) valójában denevérek, mégpedig a világ legnagyobb repülő emlősei, majdnem kétméteres szárnyfesztávolságukkal. A kutatók figyelme azért fordult e denevérek felé, mert ezek az állatok a felelősek számos Nipah-vírus okozta járvány (egyfajta távol-keleti agyvelőgyulladás) kitöréséért.
A kutatócsoport 1897 biológiai mintát gyűjtött a befogott, majd elengedett denevérekből. A mintákból a laboratóriumban kilenc víruscsaládba tartozó 55-féle vírust izoláltak. Ezek közül csupán ötöt - két emberi bocavírust, egy madár adenovírust, egy emberi/szarvasmarha béta-koronavírust és egy madár gamma-koronavírust - ismertek korábbról. A többi 50 újonnan felfedezett vírus volt, közülük tíz a Nipah-vírus családjába tartozott.
Ezután a kutatók a becsléshez egy ökológiai statisztikai eljárást használva úgy számoltak, hogy a mintákban még három ritka vírus lehetett, amelyet nem mutattak ki, így a repülőkutyában nagy valószínűséggel legalább 58 vírusféle található. Végül ezt a számot extrapolálták az 5486 ismert emlősfajra, így jött ki az összesen legalább 320 000 vírus.
Ésszerű ráfordítás
A kutatók ezután megismételték a számításokat a víruskutatás költségeire is. Az 58 repülőkutya-vírus nagyjából 1,2 millió dolláros mintagyűjtési és meghatározási költségeiből kiindulva úgy kalkuláltak, hogy az összes emlősvírus meghatározásának költségei körülbelül 6,3 milliárd dollárra rúgnak. Ha a kutatásokat csak a becsült vírusdiverzitás 85 százalékának felderítésére összpontosítják, akkor a költségek 1,4 milliárd dollárra szoríthatók le.
Ez a várható haszonhoz képest nem is olyan rettentő nagy összeg. Csupán a SARS okozta járványok gazdasági kárát 16 milliárd dollárra becsülik. „Nem azt állítjuk, hogy ez a vállalkozás megakadályozza más - a SARS-hoz hasonló - járványok kitörését” - mondta a CII vezető szakértője, Simon Anthony. „Mindamellett mindaz, amit megtudunk a globális vírusdiverzitás felfedezéséből, enyhítheti a járványokat azáltal, hogy a kutatásaink elősegítik a jobb ellenőrzés és a gyors diagnosztikai tesztelés kidolgozását.”
„Ha tudjuk, mire kell számítanunk, akkor sokkal jobban fel leszünk készülve, ha egy vírus átugrik az emberi populációra” - fűzte hozzá Anthony. A megelőzés ugyanis alapvető fontosságú, amikor a vírusfertőzésekről van szó, mivel a vírusellenes szerek kifejlesztése közismerten nehéz feladat.
Más állati vírusok felmérése
Az emlősvírusok felfedezésébe fektetett folyamatos és módszeres erőfeszítés megkönnyítheti az összes vírus számának megbecslését is, mondta Stephen Morse, a EcoHealth Alliance PREDICT programjának társigazgatója és a Mailman School járványtan professzora.
A kutatók azt mondják, hogy az emlősvírusok kezdeti 320 000-es becslése csak a kiindulási alap, és ez a szám csak nőhet a további kutatások folyamán. A programban részt vevő szakemberek tervezik további denevérek, valamint főemlősök bevonását a kutatásokba.
„A PREDICT már eddig is több mint 240 új vírust fedezett fel világszerte olyan vidékeken, ahol az emberek és az állatok szoros kapcsolatban élnek egymással, és ugyanazokon a természeti erőforrásokon osztoznak” - mondta a PREDICT társigazgatója, Jonna Mazet. „Ezek között találhatók új koronavírusok, amelyek hasonlítanak a SARS-ot okozókhoz, valamint az új, közel-keleti légzőszervi szindrómát okozó vírus.”