November végén szabad szemmel is látható lehet az ISON

Az ISON-üstökös november 28-án lesz a legközelebb a Naphoz, és ha nem hullik darabjaira, akkor szabad szemmel is látható lehet.

Egyelőre nem tudni bizonyosan, miként alakul az ISON-üstökös sorsa. A Naphoz legközelebb november 28-án kerül, és kérdés, hogy darabjaira hullik, teljesen elpárolog vagy épp ellenkezőleg: fényesen felragyog - mondta a német dpa hírügynökségben Hermann Böhnhardt, a katlenburg-lindaui Max Planck Naprendszerkutató Intézet csillagásza. A Naprendszer fagyos, külső régiójából a Nap felé repülő égitest emlékezetes látványt nyújthat az égbolton, a csillagászok azonban azt is remélik, segítségével újabb ismereteket szerezhetnek a földi élet keletkezéséről is.

Az ISON alig 1,2 millió kilométerre halad el a Nap felszínétől, ez a távolság pedig valamivel kevesebb, mint a csillag átmérője. Az üstökös felszíne ekkor 1500-2000 Celsius-fokosra hevül fel, ami különleges helyzetet jelent az égitest sorsát illetően - mondta a kutató.

Stephen Wanstall november 11-én készült képe az ISON-ról Forrás: Spaceweather / Stephen Wanstall

A német amatőrcsillagászok legnagyobb egyesületét képviselő Jost Jahn elmondta: ha a novemberi időjárás megengedi, a hajnali égbolton távcsővel már most látható az ISON-üstökös, ám jelenleg nem olyan fényes az égitest, mint várható lenne. November közepétől pedig a növekvő Hold fénye is zavarhatja az ISON látványát. Ha azonban az üstökös túléli a napközeli elhaladást, december első felében napfelkelte előtt talán szabad szemmel is megfigyelhető lehet, karácsony előtt pedig távcsővel egész éjjel láthatóvá válik a magja, szabad szemmel pedig a csóvája is.

Az ISON-t 2012. szeptember 12-én fedezték fel a Nemzetközi Tudományos Hálózat Távcsövével (International Scientific Optical Network, ISON), melyről nevét is kapta.

Az üstökösök a Naprendszer külső vidékéről származnak, és lehetővé teszik, hogy a kutatók azokat a régiókat tanulmányozzák, ahol a Naprendszer mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésekor megfagyott ősanyag változatlan formában maradt meg. Böhnhardt szerint az ISON az eddig ismert üstökösökhöz képest egészen fiatal, a napsugárzás eddig alig módosított rajta.

A tucsoni Bolygótudományi Intézet (Planetary Scinece Institute) kutatója, Jian-Yang Li elmondta: az is feltehető, hogy az ISON-üstökös első útját teszi a Naprendszer belseje felé, és sok olyan mérést tesz lehetővé, mely a legtöbb fiatal üstökös esetében aligha végezhető el.

Az ISON a Föld története szempontjából is érdekes lehet. Nem világos ugyanis, honnan származik az óceánok vize, az üstökösök tömegének felét pedig víz alkotja. Egyes elméletek szerint üstökös becsapódásával kerülhettek az élet alapvető elemei a bolygóra - hangoztatta Böhnhardt.