Az elefántcsont-kereskedelem elleni harc részeként közel 6 tonna elefántcsontból készült terméket semmisítettek meg múlt héten az Egyesült Államokban. Az illegális kereskedelemből származó agyarakat és dísztárgyakat az elmúlt 25 évben halmozta fel az amerikai Halászati és Vadászati Hivatal. Közleményük szerint az akció üzenet a elefántcsontban érdekelt bűnözőknek: az Egyesült Államok mindent megtesz azért, hogy megállítsa őket.
Becslések szerint tavaly naponta 96, vagyis összesen 35 ezer afrikai elefántot öltek meg orvvadászok az agyarukért - derül ki a Wildlife Conservation Society nemrég indult kampányából. Az 1980-as években még körülbelül 1,2 millió elefánt élt Afrikában, ám a mértéktelen vadászat következtében a számuk mára 420 ezerre csökkent. Ha nem szabnak gátat a mészárlásnak, akkor rövid idő múlva már csak állatkertekben lesznek láthatóak ezek a hatalmas emlősök.
A természetvédők már évek óta próbálnak tenni annak érdekében, hogy az érintett országok sokkal határozottabban lépjenek fel az orvvadászat és az illegális kereskedelem ellen. Úgy tűnik, hogy az áttörés idén ősszel végre megtörtént. Szeptember 26-án ugyanis öt nagy természetvédelmi szervezet (a WWF, a Conservation International, a Wildlife Conservation Society, az African Wildlife Foundation és az International Fund for Animal Welfare), több partner (például a Frankfurti Zoológiai Társaság, a National Geographic Society, a TRAFFIC) és számos afrikai ország csatlakozott a Clinton család globális problémákkal foglalkozó szervezete, a Clinton Global Initiative (CGI) kezdeményezéséhez, hogy véget vessenek az elefántok ész nélküli irtásának. A program létrejöttét Peter Seligmann, a Conservation International ügyvezetője történelmi jelentőségűnek nevezte.
Az elefántcsont-kereskedelem 1989 óta nemzetközileg tiltott, elvileg tehát mindenhol tilos az állatok legális vadászata a csontok későbbi eladása céljából. Ez a rendelkezés egy darabig sikeres is volt - ez után négy évig jelentősen csökkent az orvvadászat -, később azonban a pénzhiány miatt már nem sikerült megfelelően betartatni az egyezményt.
Az elefántagyar elsődleges piaca Thaiföld és Kína, ebben a két országban ugyanis még legális a belföldön, természetes okokból elhullott elefántok agyarával való kereskedelem. Ezt a szabályozást kihasználva csempészik be ezekbe az országokba az afrikai agyarakat, ahol már nehezen tudják nyomon követni, hogy melyik honnan származik. A faragott szobrok, dísztárgyak általában végül az Egyesült Államokban kötnek ki. Thaiföld miniszterelnöke 2013 tavaszán a fajok kereskedelmét szabályozó nemzetközi egyezmény (CITES) bangkoki konferenciáján azt ígérte, hogy be fogják szüntetni a belföldi kereskedelmet. A felvevőpiac beszűkülése pedig nagy érvágás lenne az afrikai orvvadászok számára.
A CGI mostani programja három évig tart, és 80 millió dollárból indul, de a teljes költségvetése körülbelül 150 millió dollár lesz. A tervek szerint 50 helyszínen 3100 új vadőrt állítanak majd munkába Kelet- és Közép-Afrikában. Drónokkal és egyéb fejlett technológiai eszközökkel vadásznak majd az orvvadászokra, a jelentős kereskedelmi csomópontokon pedig keresőkutyákat vetnek majd be az elefántcsont megtalálására. Ezeken kívül a legnagyobb felvásárló országokban kampányokat indítanak, hogy lebeszéljék az embereket az elefántcsont dísztárgyakról, és meggyőzzék őket az elefántok védelméről.
Az illegális kereskedelmek listáján az állati termékek csempészete az ötödik helyen áll a drogok, az emberkereskedelem, az olajlopás és a hamisított áruk után. Becslések szerint ez évi 7-10 milliárd dolláros piac, amelynek bevételéből számos terroristacsoportot támogatnak, például az ősszel Nairobiban történt túszdrámáért felelős szomáliai Al-Shabab szervezetet.
Az elefántcsont a legértékesebb állati eredetű termék, kilója több mint 2000 dollárt ér a feketepiacon. Az orvvadászok általában helikopterről, automata fegyverekkel, éjjellátóval vadásznak az állatokra, amelyek gyakran még élnek, amikor baltával levágják az agyarukat. Tavasszal Csádban egyetlen éjszaka alatt 89 állatot öltek meg (köztük borjakat is), de az elmúlt időszak egyik legmegrázóbb esete Zimbabwéban történt, ahol ciánnal mérgezték meg az állatok itatóját, és így több mint 300 elefánt és sok más állat halálát okozták.
Az afrikai elefántok nagy csordákban élnek, melyeket a tapasztalt nőstények vezetnek. Szárazság idején az egész csorda élete múlhat rajtuk, mert egy idős nőstény a korábbi tapasztalatai alapján még ilyenkor is találhat vizet. Az orvvadászok azonban pont a korosabb példányokra vadásznak, ugyanis az elefántok agyara (ami valójában egy metszőfog) folyamatosan nő. A csorda belső rendjének felbomlása szélsőséges esetben deviáns viselkedések megjelenéséhez is vezethet, állapította meg egy október végén publikált vizsgálat. Dél-afrikai elárvult fiatal hímeket tanulmányozva a kutatók megállapították, hogy az idősek hiányában az állatok túlságosan agresszívek lettek, és a megfigyelt állatok tíz év alatt 107 orrszarvút öltek meg.