Törölték a GM-kukorica rákkeltő hatását sugalmazó cikket

A bizonyítékok elégtelenségére hivatkozva visszahívta a közreadó azt a tavalyi közleményt, amely a GM-kukorica rákkeltő hatását sugalmazta.

A tudóstársadalom és az élelmiszerbiztonsági hatóságok felől érkező egyöntetű nyomásnak engedve a Food and Chemical Toxicology című folyóirat végül beváltotta fenyegetését, és november 28-án visszavonta a 2012-es publikálása viták keressztüzében álló közleményt, melynek szerzői azt állították, hogy a génmódosított (GM) kukorica súlyos betegséget okoz a vele etetett patkányokban. A folyóirat azután döntött e lépés mellett, hogy a szerzők felszólítás ellenére sem voltak hajlandóak maguk visszahívni a cikket.

A folyóiratot közreadó Elsevier nyilatkozata szerint a Gilles-Eric Séralini caen-i (Franciaország) molekuláris biológus és munkacsoportja által jegyzett közleményben „semmi nem utal csalásra vagy az adatok szándékos félreértelmezésére”, azonban a kísérletekben használt állatok kis száma és fajtajellegzetességei miatt az eredményekből „nem lehetséges érvényes következtetésre jutni”. A Sprague-Dawley patkánytörzsre ismerten jellemzőek a gyakori daganatos megbetegedések, és az Elsevier állásfoglalása szerint nem zárható ki, hogy a kezelt csoportokban megfigyelt magasabb daganat-előfordulási és halálozási ráta ezzel a ténnyel állt összefüggésben.

A GM-kukorica hatását eleve daganatokra hajlamos állatokon vizsgálták (illusztráció) Forrás: AFP/RIA Novosti

A történet alakulását követők számára az Elsevier minapi döntése aligha okozott meglepetést. November folyamán a folyóirat főszerkesztője, Wallace Hayes már kilátásba helyezte a visszavonást arra az esetre, ha Séralini maga nem adja be a derekát. Ám a francia kutató és munkatársai változatlanul kiállnak eredményeik hitelessége mellett, és a visszavonást azzal magyarázzák, hogy Richard Goodman, a korábban a Monsanto biotechnológiai óriáscégnél hét évet eltöltött biológus nemrégiben kapott kinevezést a Food and Chemical Toxicology szerkesztőbizottságába. „A lap a közlés előtt szigorúbb bírálatnak vetette alá a cikkünket, mint bárki másét” - érvel felháborodottan Joël Spiroux de Vendômois, a közlemény egyik szerzője, aki szerint a visszavonás „közegészségügyi botrány”.

Goodman tagadja, hogy köze lenne a folyóirat döntéséhez. „A Food and Chemical Toxicology 2013 januárjában kért fel külső szerkesztőnek a szakterületben való jártasságomra való tekintettel. A biotechnológiai tárgyú kéziratok átnézéséért szerény óradíjban részesülök. Csakugyan szót emeltem a Séralini-cikk ellen, de én magam nem tekintettem át az eredeti tanulmány adatait, és semmiféle javaslatot nem tettem arra vonatkozóan, hogy a lap megtartsa vagy visszavonja a közleményt.”

A szóban forgó tanulmány állítása szerint a Monsanto NK603 jelzésű, a glifozát nevű gyomirtószernek ellenálló GM kukoricájával két éven át etetett patkányokban a kontrollcsoporthoz képest jóval több daganat alakult ki, és előbb is pusztultak el a kontrolloknál. Ezen felül a szerzők azt is megállapították, hogy a patkányokban akkor is tumorok fejlődtek, ha magát a glifozátot – a GM kukorica termőföldjein célzottan alkalmazott gyomirtót – keverték az ivóvizükbe.

Ugyanazon a sajtótájékoztatón, amelyen Hayes bejelentette a Séralini-cikk visszavonását, Corinne Lepage korábbi francia környezetvédelmi miniszter, európai parlamenti képviselő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Séraliniék munkája „fontos kérdéseket tett fel a GM növények és a glifozát hosszú távú toxicitásával kapcsolatban”, és „a cikk visszavonásától ezek a kérdések nem fognak egyszeriben eltűnni”.

A vitában érdekütközések bonyolult hálózata nehezíti meg a tisztánlátást. Lepage lemondásra szólította fel Anne Glovert, akit két éve neveztek ki az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói posztjára, és aki Lepage szerint a GM-lobbi szószólója. A francia aktivista nem tartja véletlennek, hogy a Bizottság 1996 óta első alkalommal éppen Glover szolgálatba lépése óta vetette fel a GM-kukorica európai engedélyezésének lehetőségét. Lepage a parmai (Olaszország) központú Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és a GM-üzlet között is számos érdekösszefonódást valószínűsít.

A cikk visszavonása valójában csak logikus végkifejlete annak a támadássorozatnak, amely az eredeti közlés óta Séralini csoportjára zúdult. A tudósok sokaságának viharos tiltakozását az EFSA és a tudományos szigoráról híres német Szövetségi Kockázatfelmérési Intézet lesújtó bírálata követte; valamennyien azt kifogásolták, hogy Séraliniék elégtelen mennyiségű és minőségű adatból vonták le következtetéseiket.