Mégis különböznek az egypetéjű ikrek

Régóta fennálló tudományos dogmát cáfoltak meg egy nemzetközi laboratórium német kutatói. Kimutatták, hogy még az egypetéjű ikrek genomjában is akad néhány apró eltérés.

Egészen mostanáig csak néhány elméleti megfontolás szólt az ellen a dogma ellen (amelyet az eddigi kísérleti eredmények is alátámasztottak), hogy az egypetéjű ikrek genetikai állománya azonos. Még a kriminalisztikai szakértők is elfogadták, hogy a DNS-ujjlenyomat alapján nem lehet különbséget tenni az egypetéjű ikrek között, így esetükben nem is használták az eljárást akár bűncselekmény, akár apaság megállapításáról lett volna szó.

Egy nemzetközi laboratóriumhálózat, az Eurofins vezető genomikai laboratóriumában (a németországi Ebersbergben) dolgozó kutatóknak azonban egy új módszerrel sikerült néhány pontmutációt (úgynevezett egypontos nukleotid polimorfizmust vagy SNP-t) azonosítaniuk egypetéjű ikrekben.

Egypetéjű ikrek Forrás: MTI/Balázs Attila

Az Eurofins kutatói egy egypetéjű férfi ikerpár spermamintájából és az egyik iker gyermekének vérmintájából nyert DNS bázissorrendjét állapították meg úgynevezett következő generációs ultramély szekvenálással és az ehhez kapcsolódó bioinformatikai technikával. A bioinformatikai elemzés öt mutációt (SNP-t) tárt fel az apában és a gyerekben, amelyek nem voltak meg az apai nagybácsiban. Az SNP-k jelenlétét ezután klasszikus Sanger-féle szekvenálással is megerősítették.

A Forensic Science International: Genetics folyóiratban megjelent eredmények tehát alátámasztották azt az elképzelést, hogy ritka mutációk előfordulnak nem sokkal azután vagy azelőtt, hogy a megtermékenyített emberi petesejt kettéválna (így keletkeznek az egypetéjű ikrek), valamint azt, hogy ezek a mutációk átkerülnek a testi szövetekbe és a csírasejtekbe is.

A most talált genetikai különbség és a módszer megoldást kínál az olyan esetek megbízható eldöntésére, ahol egypetéjű ikrek ellen adnak be apasági keresetet, vagy egypetéjű ikrektől származó DNS-nyomokat találnak egy bűntény helyszínén. Ez azért is fontos, mert statisztikailag minden 1000 ember közül 6 (azaz 3 ikerpár) egypetéjű iker, akiket eddig nem lehetett genetikailag megkülönböztetni.