Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tüzes karikán átugró tigris, kézen álló elefánt, görkorizó papagájok – a mai napig találkozni ilyen és hasonló mutatványokkal a cirkuszokban. Miközben a világon egyre többfelé törekednek az állatok méltóságának megőrzésére, és egyre nagyobb a hangsúly az állatok jóllétén, addig a cirkuszok egy részében a mai napig élnek a múltbéli hagyományok. Pedig az állatokkal hivatalosan ma már csak olyan trükköket lehet bemutatni, melyek a természetes viselkedésükre építenek.
Civilek egy csoportja éppen emiatt szervez tüntetést március 15-én délután fél 5-kor Budapesten, a Pólus Centernél. A céljuk az, hogy betiltsák az állatok cirkuszi szerepeltetését. “Azt akarjuk, hogy szüntessék be az állatok kihasználását a cirkuszokban” – mondta az Origónak Végh Henrietta, a tüntetés egyik szervezője. Bár ők maguk nem jártak mostanában cirkuszban, internetes videók, fényképek és beszámolók alapján azt mondják, hogy számos természetellenes dolgot végeztetnek a fogságban tartott állatokkal, és kényszerítve tanítják, kínozzák, kizsákmányolják őket. Végh elmondta, hogy a szervezkedés során kapcsolatba kerültek egy cirkuszban dolgozó személlyel is, aki megerősítette a beszámolókat. Bár egyelőre csak a cirkuszok ellen irányul a kezdeményezésük, az állatkertek ellen is terveznek akciókat, mert azokat sem tartják szükségesnek.
A szombati tüntetés apropója a Magyar Nemzeti Cirkusz jubileumi turnéja, valamint az, hogy a cirkusz nemrég egy új zsiráfot szerzett be. Végh szerint ugyanis a hatályos rendeletek tiltják az új vadállatok beszerzését a már meglévőkön kívül, és ezért fel is jelentették a cirkuszt. A cirkuszok működtetésére vonatkozó kormányrendelet ugyanakkor csak újabb elefánt, orrszarvú és főemlős beszerzését, valamint 2007-től fogva bármilyen vadon befogott állat cirkuszi tartását és bemutatását tiltja.
Ifj. Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója az Origónak elmondta, hogy a Zambesi névre hallgató két és fél éves zsiráfbikát hivatalos úton szerezték be egy németországi szafari parkból. "A zsiráf csordaállat, és a tevékkel, pónikkal együtt szerepel, de trükköket nem mutat be" – mondta Richter. Az igazgató szerint állatkerti körülmények között tartják az állataikat, a telet a cirkusz Budapesthez közeli telepén töltik, a nyári időszakban pedig van két hónap, amikor Balatonlellén vendégszerepelnek, és itt a saját területükön még nagyobb kifutókat tudnak építeni nekik.
"A cirkusz mára megváltozott, és nem arra törekszünk, hogy minél nehezebb trükköket mutassunk be, hanem olyat, amit az állat a természetben egyébként is csinál, például felágaskodik, lefekszik" – mondta Richter. Az említett kormányrendelet is előírja, hogy csak a fajra jellemző természetes viselkedés határain belül lehet az állatokat mutatványokra tanítani, és figyelembe kell venni az állat korát, nemét, taníthatóságát és egészségét is. "A cirkuszban tartott állatok fiatal korukban kerülnek az idomárhoz, és jutalomfalattal próbálják rávezetni őket arra, hogy megcsináljanak valamit. Olyan dolgokat mutatnak be, ami a rendes környezetükben is előfordul, például az elefánt feláll egy emelvényre, ahogy egy farönkre is felállna. Már sehol nincs tüzes karikán átugrás" – mondta az Origónak Eötvös Juli, az Eötvös Cirkusz egyik igazgatója.
Ennek ellentmondanak az Origo munkatársainak tapasztalatai, akik a közelmúltban láttak cirkuszokban lángoló karikán átugró tigrist, mellső lábukon egyensúlyozó elefántokat és görkorizó papagájokat is. Ahogy egyik kollégánk megfogalmazta, tapasztalatai szerint csak a perecet zabáló hangyák viselkednek természetesen a cirkuszban.
Eötvös szerint ugyanakkor a cirkuszokban is az történik az állatokkal, mint a kutyatartóknál, azaz "van egy kis rész, aki bántja őket, a többi meg vigyázza, szereti".
A cirkuszigazgatók egybehangzóan állítják, hogy az állatokkal csak akkor lehet dolgozni, ha jól tartják őket, és ha ők nem akarják, akkor nem tudják őket együttműködésre kényszeríteni. Richter azt mondja, hogy a cirkuszi állatoknak jobb dolguk van, mint az állatkertieknek, mert mindennapos elfoglaltságuk van, foglalkoznak velük, és emiatt intelligensebbek is. Eötvös tapasztalatai szerint pedig az állatok rögtön készenlétbe helyezik magukat, ha meghallják a fellépő zenéjüket, és ha nem kerül sor a fellépésre, mert csak zenepróbát tartottak, akkor az állatokon "nem látszik a boldogság".
Ezzel szemben a holland Wageningeni Egyetem 2008-as felmérése szerint annyira még sincs jó dolguk a cirkuszi állatoknak. A holland mezőgazdasági minisztérium megbízásából készült tanulmányból kiderül, hogy a vizsgálat időtartama alatt Hollandiában turnézó cirkuszok állatainak 71 százalékánál voltak egészségi problémák, és a tigrisek, oroszlánok és elefántok 66 százaléka alultáplált volt. Különösen az állatok tartási körülményeivel voltak gondok, például túl kicsi helyük volt, vagy nem volt külső kifutójuk. További vizsgálatokat követően végül a holland parlament 2012-ben betiltotta a vadállatok cirkuszi használatát.
A budapesti tüntetés szervezői nincsenek teljes mértékben a cirkuszok ellen, csupán azt szeretnék, hogy az állatokat ne kényszerítsék szereplésre. Számos sikeres cirkusz működik világszerte állatos produkciók nélkül, közülük a leghíresebb a Cirque du Soleil. Richter szerint ugyanakkor az már inkább varieté, mint cirkusz, mert az igazi cirkuszi műsorban állatok is szerepelnek. Eötvös szerint a közönség igényli is az állatos produkciókat, ő úgy véli, hogy "semmilyen tripla szaltó nem ér fel azzal, mint amikor bejön egy elefánt".
