Ne kapálózzon, ha jön a medve

Medvemama és bocsai egy német vadasparkban

Az elmúlt időszakban megsűrűsödtek a barna medvék megjelenéséről szóló beszámolók, elsősorban az ország északi részén. Legutóbb május 10-én orvvadászok terítettek le medvét egy Salgótarján melletti erdőben, korábban pedig egy Balassagyarmat területén kószáló magányos medvebocs váltott ki nagyobb médiafigyelmet. Kell-e számítani a barna medve magyarországi visszatérésére, és mit tegyünk, ha találkozunk eggyel az erdőben?

Május 18-án tartóztatták le azokat a salgótarjáni orvvadászokat, akik lelőttek egy barna medvét. Az elkövetők - akik önvédelemre hivatkoztak - elszállították, majd kizsigerelték és megnyúzták a tetemet. Dikasz Tamás, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád megyei Területi Szervezetének titkára kedden még azt mondta, hogy az elkövetők valószínűleg olyan sportvadászok voltak, akik nem rendelkeztek semmilyen vadászengedéllyel. A legfrissebb hírek szerint a rendőrség egy Hubertus-kereszttel kitüntetett vadászt és egy városgazdálkodási cég igazgatóját is meggyanúsította a Nógrádba tévedt medve kilövése miatt.

A barna medve (Ursus arctos arctos) nálunk és a legtöbb európai országban szigorúan védettnek számít, vadászatuk tilos. Európában nagyjából 17 ezer példány él, a legnagyobb, 7200 egyedre becsült állomány a Kárpátokban van. Ennek többsége - körülbelül 6000 egyed, azaz a teljes európai populáció 40 százaléka - Romániában él. A mai Magyarország területéről már a 19. században eltűnt a faj, azonban az elmúlt pár évben főleg a Börzsönyben, a Bükkben és az Aggteleki-karszton egyre gyakrabban bukkannak fel ezek az állatok.

Növekvő egyedszám

Az Európai Unió környezet- és természetvédelmi projektje, a Life-program jelentése szerint a Kárpátok barnamedve-állománya stabilnak mondható, de vannak veszélyeztető tényezők. A jelentés ezek közül kiemelte a természetes élőhelyek (magasabban fekvő, egybefüggő erdőségek) csökkenését, a szántóföldek terjedését, a legeltetést, az utak építését és az orvvadászatot. Az orvvadászat nemcsak az értékes trófeák gyűjtéséért terjedt el, hanem azért is, mert rengeteg tévképzet élt az emberekben a barna medve agresszivitásáról.

A barna medve populációk területi eloszlása Közép- és Dél-Európában. A számok azt mutatják, hogy összesen hány egyed él az adott régióban (a 600 és a 7200 becsült érték). A Dinári-hegyvidéken nő a populáció, máshol a korábbi adatok szerint stagnál Forrás: European Commission

A Life-programban egyrészt a medvék természetes, összefüggő élőhelyeinek, valamint táplálékforrásainak védelmét próbálják biztosítani annak érdekében, hogy elkerüljék az ember által lakott területeket. Figyelemfelhívó kampányokat szerveznek a medvékkel kapcsolatos tévképzetek eloszlatásáról és az állatok védelmét célzó intézkedésekről. A program fontos feladata a barna medvék populációjának nyomon követése, és olyan vadőrök képzése, akik képesek megakadályozni az illegális vadászatokat.

Dr. Szemethy László, a Szent István Egyetem docense az Origónak elmondta, hogy a fejlődő erdő- és vadgazdálkodásnak, a medvevadászat betiltásának, valamint a Life-program utóbbi időszakban elért eredményeinek köszönhetően a Kárpátok medveállományának populációjában növekedés figyelhető meg. Ez a pozitív tendencia legfőképpen a romániai barna medvéket érinti, de a szlovákiai egyedszámban is pozitív változások tapasztalhatók. Magyarországra Szlovákiából érkeznek időnként medvék. A barna medve egy könnyen alkalmazkodó faj, tipikus mindenevő, többek között ezért is ennyire mobilis.

Dikasz Tamás úgy véli, hogy a medvék magyarországi megjelenése nem tekinthető tömeges jelenségnek, leggyakrabban mindössze egy-két határon átkelő példányról van szó, amelyek egy bizonyos idő után továbbállnak. A jelenség periodikus, főleg a május-júniusi párzási időszak során emelkedik meg a hazánkba látogató medvék száma. Ennek egyik oka az, hogy az anyaállatok féltik bocsaikat az idegen hímektől, így biztonságosabb területekre vonulnak kölykeikkel együtt. A másik csoportba a fiatalabb és ezért gyengébb hímek tartoznak, akik erősebb fajtársaik elől menekülve húzódnak a határ menti területekre. Érdekesség, hogy amíg a határ magyarországi oldalán csak időnként tűnnek fel medvék, addig a szlovákiai oldalon sokkal gyakrabban lehet megfigyelni őket.

Medvemama és bocsai egy német vadasparkban Forrás: Getty Images/2007 Getty Images/Johannes Simon

Az élőhelyek változása is hozzájárul ahhoz, hogy időnként egyre többször téved barna medve magyarországi területre - tette hozzá Szemethy. Példaként említette azt a vihart, amely még 2004-ben a Magas-Tátra déli lejtőin szinte teljes egészében letarolta az erdőállományt. Ennek egyik következménye volt, hogy az ott élő barna medvék délebbre, a szlovák-magyar határhoz közelebbi területekre vándoroltak. Elméletileg hasonló hatása lehet a mostani viharnak is.

Dikasz tapasztalatai sokkal negatívabb képet festenek a valós helyzetről: az erdőállomány a különböző élethelyvédelmi programok ellenére fokozatosan csökken, így előfordul, hogy a balassagyarmati példához hasonlóan időnként emberlakta településekre tévednek a barna medvék. Mindkét szakértő hangsúlyozta, hogy Magyarországon fokozottan védett fajról van szó, ezért kilövésük szigorúan tilos.

Mit tegyünk, ha jön a medve?

Szemethy szerint nem kell tartani barnamedve-támadásoktól, mivel az állat konfliktuskerülő módon viselkedik, amikor emberrel találkozik. Ha nem érzi fenyegetettnek magát, nem fog agresszív magatartást tanúsítani. A szakember azt tanácsolta, hogy ha esetleg erdei túrát szervezünk valamelyik, Szlovákiához közeli erdőben, maradjunk a turistaútvonalon, és biztosan nem lesz baj. Hasonló eshetőségtől az ország keleti és déli területein nem kell tartani, mert a Romániában és Európa délebbi területein élő barna medvék sokkal messzebb vannak az országhatártól.

A félelmetes külső ellenére nem veszélyesek, ha nem provokáljuk őket Forrás: AFP/Alexander Nemenov

Hasonló tanácsokat adott Dikasz is, aki szerint semmiképpen sem szabad hirtelen, fenyegetőnek tűnő mozdulatokat tenni, inkább szépen lassan hátrálva kell elhagyni a helyszínt. A barna medve agresszívvá csak abban az esetben válik, ha sarokba szorítva érzi magát, vagy a bocsait védi.

Egy magyar pár esete három szlovák medvével

Egy magyar pár egy 2012. augusztus végi estén megvacsorázott Tátrafüreden, majd a hotelba visszagyalogolva belefutott három medvébe. A kővé dermedt kirándulók az [origo]-nak részletesen elmesélték a néhány másodperces találkozás történetét és következményeit, mi pedig utánanéztünk, mit kell tenni, ha a medve és az ember útja keresztezi egymást. Kiderül az is, hogy miért kukáznak a medvék, habár félnek az embertől. Részletek itt

Most párosodnak

A barna medve a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Különböző alfajai rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak, a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig. Az Európában élő barna medve a mérsékelt égöv magasabban fekvő, egybefüggő erdőségeit kedveli. Teste 1,7–2,5 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–250 kilogramm.

Gyakorlatilag mindent megeszik, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, éppen rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. A dögöt sem veti meg. A barna medve bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig búvóhelyen tölti. Több száz négyzetkilométert is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresve. Alapvetően magányos állat, de a bő táplálékforrásoknál több példány is összegyűlhet. A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart. A nyugalmi időszakban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért a tévhittel ellentétben nem alszik igazi téli álmot.

A nőstény medvék a 10–30 napig tartó párzási időszakban (május-június) több hímmel is párosodhatnak. A hímek megküzdenek egymással a párosodás jogáért, és a győztes 1–3 hétig igyekszik is védeni a megszerzett nőstényt. A vemhesség 7–8 hónapig tart, a kölykök január-február környékén születnek meg. A bocsok mindössze 340–680 grammos súllyal jönnek a világra, de gyorsan fejlődnek, 6 hónapos korukban már elérik a 25 kilogrammot. A fiatalok 4–6 évesen válnak ivaréretté, de 10–11 éves korukig még nőnek. A barna medve a természetben nagyjából 25 évig él, de az állatkertekben az 50 éves kort is megérhetik.