A baleset legvalószínűbb oka az, hogy szétesett a harmadik fokozat kormányának motorjában a turbószivattyú csapágyának rögzítője – idézte csütörtökön a testület megállapításait az Interfax hírügynökség. Alekszandr Daniljuk, az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz kutatóintézetének (CNIIMas) igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, hogy „a szándékos szabotázs lehetősége nem zárható ki”.
A baleset május 16-án történt. Az orosz hordozórakétának egy nagy teljesítményű távközlési műholdat kellett volna Föld körüli pályára állítania, de a repülés 545. másodpercében meghibásodott, és a Csendes-óceán felett megsemmisült, mindössze 40 másodperccel a tervezett pálya elérése előtt.
Az 5,8 tonnás Proton a legnagyobb hordozórakéták közé tartozik, a típus több száz sikeres és jelentős indításon van túl 1965 óta. Az összesen 397 indítás közül 46 volt sikertelen az űreszköz Wikipedia adatlapja szerint. Az előző nagyobb baleset 2011 augusztusában történt, amikor a gyorsító rakétafokozat meghibásodott, és emiatt nem sikerült pályára állítani az orosz Az Ekszpressz-AM4 távközlési műholdat. 2010 decemberében három Glonassz helymeghatározó műhold veszett oda, mert a rakéta másodpercekkel a fellövés után lezuhant a bajkonuri űrrepülőtér területén, majd felrobbant és kiégett.