Roham előtt: kitűnő fotót közölt a NASA a Mars-járóról

Megint saját magát fotózta a Curiosity, amely rövidesen megérkezik útjának legveszélyesebb szakaszához.

Szerdán közölte a NASA az alábbi látványos képet a Curiosity Mars-járóról. A rover önmagát fotózta, és több képből úgy illesztették össze ezt az „önarcképet”, mintha valaki vagy valami más készítette volna. A képeket készítő kamera a Curiosity robotkarján van, de a robotkar az összeillesztett képen nem látszik:

A Curiosity a Windjana nevű helyen, ahol a harmadik kőzetfúrást végezte május 5-én Forrás: NASA/JPL-Caltech/MSSS

A rovertől balra homokkőrétegek látszanak, ebbe mélyített két fúrást a Curiosity közel két hónappal ezelőtt. A rover fő kamerája (az árboc tetején) éppen a két fúrásnyomra van irányítva.

A vizsgálatokból azt szeretnék megtudni, milyen anyag cementálta össze a homokkő szemcséit. Korábban két másik helyen végzett kőzetfúrást a rover, de ott megkövesedett iszapba fúrt, ami egykori vízi környezetre utalt.

Különbség a korábbi fúrásokhoz képest az is, hogy egyelőre nem elemezték a mintát, mert nincs rá idő. Az irányítók szerint ugyanis „menni kell”: a Curiosity a fúrás óta rohamtempóban halad fő tudományos célpontja, a képen mögötte/fölötte látható Aeolis-hegy felé. Ez egy Mars-járó esetében azt jelenti, hogy több mint 100 métert gurul naponta, délnyugat felé.

A hegy eléréséhez komoly teljesítményre lesz szükség, mert előtte át kell kelni egy sötét színű anyagból álló homokdűne-mezőn. A Mars-járó ennek peremére várhatóan július végén, augusztus elején érkezik meg, azaz a 2012. augusztus 6-ai landolásának második évfordulója környékén.

„A landolást nem számítva a körülbelül 1 kilométer széles dűnemezőn való átkelés lesz a küldetés legkockázatosabb szakasza” – mondta az Origónak Sik András, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének bolygókutató geográfusa. „Az átkelés előtt alaposan felmérik majd a terepet, hogy megpróbálják kiválasztani a legjobb útvonalat.”

Június 24-én volt egy marsi éve (687 földi napja), hogy a Curiosity landolt a vörös bolygón. Elsődleges küldetését siker koronázta: vizsgálatai bizonyították, hogy a leszállóhely, a Gale-kráter egykor vizes környezet (tómeder) volt, amelyben adottak voltak a feltételek az élet jelenlétéhez.

A fúrásnyomok közelről Forrás: NASA/JPL-Caltech/MSSS