Honnan bújt elő Neo macskája?

Jelenet a Mátrix című filmből

Sokan látták, amikor a Mátrix című filmben Neo egy fekete macskát megpillantva úgy érzi, ez egyszer már megtörtént vele. A déjà vu-nek nevezett élményt a valóságban is sokan átélik, a hiba azonban nem a mátrixban, hanem valószínűleg a fejünkben van.

A legtöbb embernek már volt déjá vu érzése. A paramnézia néven is emlegetett jelenség során az érintett úgy érzi, hogy egy új élethelyzet annak ellenére ismerős, hogy korábban még nem élte át.

A statisztikák szerint az emberek 60 százaléka tapasztalja meg a déjá vu jelenségét, közülük a legnagyobb csoportot a 15 és 25 év közöttiek jelentik. Többször tapasztalnak új élményekkel kapcsolatban ismerős emlékeket a magasabb jövedelemmel rendelkezők, a tanultabbak és az utazni szerető emberek.

Hiba az agyban

A déja vu egyik magyarázata szerint az agy működése során fellépő apró hibákban kereshető a jelenség gyökere. Az emlékek megalkotásában és előhívásában kulcsszerep jut a halántéklebeny középső részének. Ennek az agyi területnek a része a hippokampusz és parahippokampusz is. Előbbi felel az események tudatos felidézéséért, utóbbi pedig annak eldöntéséért, hogy melyik élmény számít ismerősnek, és melyik ismeretlennek.

Az agy komputertomográfiás képe Forrás: Science Photo Library/Miriam Maslo

Amikor például egy barátunkkal találkozunk ezek, a területek működésbe lépnek, és kialakul az ismerős érzés. Egy lehetséges magyraázat szerint déjá vu alkalmával a középső halántéki lebeny idegsejtjeinek ingerületvezetésében áll be egy pillanatnyi zavar, aminek hatására úgy érezzük, hogy egy vadonatúj esemény korábban már megtörtént velünk. A legújabb kutatások kimutatták, hogy egy ugyanilyen érzet alakul ki epilepsziás emberekben közvetlenül a roham előtt.

A mobiltelefon teória

Egy másik magyarázat szerint egyszerűen figyelmetlenek vagyunk. A rohanó világban nincs idő és alkalom arra, hogy mindent tudatosan megfigyeljünk, ezért rengeteg információ tudat alatti szinten raktározódik el. Amikor például megyünk az utcán és a mobiltelefonunkba temetkezünk, csak felületesen vagyunk tudatában a körülöttünk zajló eseményeknek. Amikor feleszmélünk, az öntudatlanul rögzült élmények hirtelen ismerőssé válnak számunkra.

Ezt a teóriát nevezte el dr. Alan Brown, a Duke Egyetem kutatója mobiltelefon elméletnek. Az elgondolást kísérletben is tesztelték. Önkéntes diákoknak rendkívül gyorsan – 10-20 milliszekundum alatt – pörgettek végig egy képernyőn különböző helyszínekről készült felvételeket. A másodperc törtrésze elegendő ahhoz, hogy az agy tudat alatt elraktározza a képen látható információkat, viszont kevés ahhoz, hogy tudatosan fel is fogja őket. Miután normális tempóban ismét megmutatták a résztvevőknek a képeket, arra kérték őket válasszák ki, mely információk ismerősek a számukra. Az eredmények azt mutatták, hogy a diákoknak rendkívül ismerősnek tűntek azok a helyszínek, amelyeket csupán néhány milliszekundum erejéig láthattak.

Emlékek egy másik forrásból

A harmadik lehetőség, hogy egyszerűen elfelejtkeztünk egy korábbi élményről. A pszichológiai szakirodalom tele van olyan esetek leírásával, amikor felnőttek egy adott helyszínen (például egy kastélyban) tartózkodva úgy érezték, mintha már jártak volna ott. Ezekben az esetekben mindig kiderült, hogy gyerekként a szüleik elvitték őket ezekre a helyekre.

Szintén sűrűn fordulhat elő, hogy egy eseményt már korábbról megismertünk egy másik forrásból. Gyakran lehetnek emlékeink olyan dolgokról, amelyeket csupán csak olvastunk, esetleg filmen, vagy képen láttunk. Amikor azonban ténylegesen szembesülünk ezekkel az élményekkel (például elmegyünk egy filmben látott helyre) ezek az emlékek előkerülnek az elménk mélyéről, és déjá vu élményünk lesz.

Egyéb teóriák

A Scientific Americanban ismertetett fenti elméleteken túl léteznek más, ugyancsak érdekes alternatívák is. Az úgynevezett hologram elméletet egy holland pszichiáter, Hermon Sno dolgozta ki. Eszerint emlékeink olyanok, akár a hologram: egyetlen apró részből felállítható az egész háromdimenziós kép. Minél kisebb azonban ez a töredék, annál homályosabb lesz a végső kép. Ez alapján a déjá vu azt jelenti, hogy néhány részlet a környezetünkben (például egy szag, egy hang vagy egy képi elem) hasonlít egy múltbéli emlékünk néhány maradványára, és az agy ezekből a maradványokból létrehozza a teljes emlékképet.

Jelenet a Mátrix című filmből Forrás: InterCom

Egy másik elmélet a kettős információfeldolgozáson alapul. Az elképzelés, amelyet Robert Efron tesztelt még 1963-ban, a mai napig megállja a helyét. Efron eredményei alapján a bal agyfélteke halántéklebenye felelős a beérkező információk osztályozásáért, ráadásul ezeket a beérkező információkat a lebeny egymás után kétszer kapja meg két különböző csatornán keresztül. Az egyes átvitelek között egy nagyon rövid (alig néhány milliszekundumos) eltérés tapasztalható. Ha a második információátvitel egy kicsit tovább késik, akkor az agy ezt egy korábbi emléknek értelmezheti, és így kialakul a déjá vú érzet.