A kék izzást nem valamiféle különös fényforrás, hanem az az 53 000 liter víz bocsátja ki, amelyen villámgyors részecskék suhannak keresztül: ez a jelenség a Cserenov-sugárzás, amelyet akár fényrobbanásnak is nevezhetnénk, hiszen elvben nagyon hasonlít a hangrobbanáshoz. A kék fény ugyanis akkor jön létre, amikor egy töltött részecske gyorsabban mozog, mint a fény sebessége az adott közegben.
Esetünkben ez a közeg maga a víz, amelyben a fénysebesség csupán kétharmada a vákuumban mérhetőnek. Az egy másodpercig sem tartó villanás közben a reaktor akár 35 000 megawatt energiát is képes termelni, állandó üzemmódban viszont csak négyet (egyetlen blokk a paksi atomerőműben eredetileg 440 MW, majd a 2009-ben véget ért hatásfoknövelés után 500 MW teljesítményű).
A filmen látható reaktort (Annular Core Research Reactor, gyűrűs magkutató reaktor) nem is energiatermelésre fejlesztették ki, sokkal inkább kísérletezésre és tesztelésre használták 35 éves pályafutása alatt. Megrendelői között van a NASA és a CERN is: gyártanak itt egészségügyi céllal izotópokat, tesztelnek különböző biztonsági előírásokat, valamint itt ellenőriznek számos nukleáris fegyvert.