Rossz emlékeket változtattak kellemesre fénnyel

Egerek emlékeinek érzelmi töltésén változtattak egyes agysejtek aktiválásával. Amerikai agykutatók kellemessé tették a kellemetlent.

Az egerek rossz emlékekkel távoztak egy helyről, és az emléket jóvá alakították át anélkül, hogy visszatértek volna az eredeti helyre. Ez a lényege annak a kutatásnak, amely eredményeiről a Nature tudományos lapban számoltak be amerikai és japán agykutatók.

Bár nem valószínű, hogy az emberek traumatikus emlékeinek megszelídítésére is használható lenne a módszer, a kutatás új megvilágításba helyezi a memóriához fűződő érzelmek kialakulását és megváltozását.

„Az érzelmek erősen kapcsolódnak a múlt eseményeihez, pozitív vagy negatív töltésük mégis képlékeny. Ha valakit kirabolnak, riasztó emlékei maradnak az utcáról, ahol történt, ellenben ahhoz a tengerparthoz, ahol boldogan nyaralt, csupa kellemes érzelem kapcsolódik” – magyarázta Susumu Tonegawa, a massachusettsi Riken-MIT agykutató központjának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Egy új, a korábbiakkal ellentétes élmény megváltoztatja ezeket az érzelmi asszociációkat: a kedvenc tengerpartról őrzött emlék talán semmivé foszlik, ha ugyanonnan cápatámadás hírét hozzák.

Hogyan változnak az emlékek?

Nagy traumák áldozatai és depressziós páciensek gyógyítására a terapeuták már használják az emlékek képlékenységét: megkísérlik a negatív asszociációkat pozitívakra cserélni. Tonegawa kutatócsoportja azokat a hálózatokat kereste az agyon belül, amelyeken keresztül ez a változás végbemegy.

Két évvel ezelőtt egerek agyában megtalálták azokat a sejteket, melyek új, ijesztő emléket tárolnak, egy későbbi időpontban ezeket be tudták kapcsolni, és a félelem viselkedését váltották ki az állatokból.

Tavaly egy helyhez fűződő emlékhez juttatták az egereket, később ezt felélesztették, közben kis áramütést adtak nekik, így téves, kellemetlen emléket kapcsoltak az eredeti helyhez. Az új kutatással sikerült az emlék félelmetes vagy örömteli tartalmát az ellenkezőjére változtatni.

Kikapcsolták a kellemetlen sugarat

A hímek egy adott szobában kis áramütést kaptak, így arról a helyiségről ijesztő emlékük lett, az ezt tároló idegsejteket az optogenetikai eljárással jelölték meg. Az eljárás lényege, hogy fénnyel szabályozzák az idegsejtek működését. Ezzel a technikával egyfajta kapcsolót építenek az idegsejtekbe, hogy be lehessen őket indítani. Az indító jel optikai kábelen az agyba küldött kék fénysugár volt.

Másnap egy másik szobában a megjelölt agysejteket stimulálva működésbe hozták az eredeti, ijesztő emléket. Amikor az egerek választhattak, hogy ki- vagy bekapcsolják a kék sugarat, a kikapcsolás mellett döntöttek.

Ezután azonban nőstények társaságába helyezték őket, hogy kellemes érzelmet váltsanak ki, közben stimulálták az adott sejteket, hogy a tárolt emlékhez kapcsolt érzelmi töltést „átkapcsolják”. Az állatoknak újra választaniuk kellett, és most amellett döntöttek, hogy maradjon bekapcsolva a kék fénysugár: az eredeti emlék érzelmi nyomát kicserélték, az egereknek ezért most kellemes volt felidézniük.

Amikor visszatértek az eredeti szobába, és nem volt agyi stimuláció, már nem féltek a helytől, a hozzá kapcsolódó emlék megváltozott, vagyis jobb lett. Az eljárás az ellenkező irányban is működött – írták a kutatók.