Nem szabadulunk a nyestektől

(dpa) - A beech marten runs over a roof (undated picture). The antic animals are carnivores active at dawn and night. They live mainly on mice and rats. But they are not always welcome near human housings because the male martens mark their territory by urine, excrement and gland secretion. Cables, wood parts e.a. can fall prey to the sharp teeth and claws in rivalry fights for a female marten. Because beech martens like to bed in attics and eat away the heat insulation for example they are not very welcome by many house owners.. Photo: Werner Nagel

A nyesteket sokan nem szeretik. Orgiákat rendeznek a padláson, elrágcsálják a vezetékeket az autókban. Ősszel különösen bosszantóak, pedig jobb megbarátkozni a gondolattal, hogy egyre többször találkozunk velük.

A nyestek pár évtizede kezdték megszállni a városokat. Már a lakótelepek sincsenek biztonságban tőlük. Bár ragadozók, hajlamosak ehetetlen dolgokat is megrágni, amivel jelentős károkat okoznak az embereknek.

Kevesebb panasz érkezik rájuk

Tóth Mária biológus, a városiasodó gerinces állatokkal, így a nyestekkel is foglalkozó kutatócsoport vezetője az Origo kérdésére elmondta, hogy – bár a városi nyestek egyedszáma nem csökkent –, idén kevesebb panasz érkezett rájuk, mint tavaly. Ez szerinte arra utal, hogy az emberek lassan megszokják őket, vagy beletörődnek abba, hogy nem tudnak megszabadulni a hívatlan lakótársaktól.

Háztetőn rohanó nyest Forrás: DPA/AFP/Fotoreport

Már a lakótelepeket is kezdik meghódítani

A városi nyestek egyedszámáról nincsenek pontos adatok, de Tóth szerint négyzetkilométerenként nagyjából egy nyesttel lehet számolni, vagyis például 500 körül lehet a fővárosi nyestek száma. Valószínűleg egyre többen lesznek.

Tavaly óta, hogy a nyestek kezdik meghódítani a lakótelepeket is – amit korábban valószínűtlennek tartottak a szakemberek, mivel itt sokkal kevesebb búvóhelyet találnak, mint a régi építésű vagy a családi házakban.

Ősszel a legrosszabb

A nyest (Martes foina) szép, de valóban sok bosszúságot okozó állat. Nem tévesztendő össze a nagyon hasonló, de sárga mellfoltú nyuszttal (Martes martes), amely emberkerülő kisragadozó.

Noha állandóan velünk élnek, a legtöbb panasz ősszel érkezik a nyestekre. Ennek oka valószínűleg az, hogy a tavasszal született fiatalok ősszel válnak el anyjuktól, és ilyenkor keresnek saját búvóhelyet, illetve az időjárás romlásával egyre több időt töltenek zárt térben.

A fiatal állatok rendkívül kíváncsiak, képesek szinte mindent megrágni, a szigetelőanyagoktól kezdve az autók elektromos vezetékéig. A nyest a tetőtérben károsíthatja a szigetelőréteget, elmozdíthatja a tetőcserepeket, dögöket hurcolhat fel a padlásra, ürülékét pedig kupacokba rakja.

Tóth Mária egy korábbi interjúban azt mondta az Origónak, hogy érdemes rögtön az első észlelés után megkeresni, hol juthatott be az állat a padlásra, és azt minél előbb le kell zárni. "Türelemmel és kitartással tartósan távol lehet őket tartani, de ott, ahol közel van egy erdő, ahol hagynak kint éjszakára kutya- vagy macskaeledelt, esetleg nyitott szeméttárolók vannak, szinte biztos, hogy mindig lesz újabb lakó."

A nyest közeli rokona, a félénk nyuszt. Neki sárga mellfoltja van, nem pedig fehér, mint a nyestnek. Forrás: hemis.fr/Cordier Sylvain

Nem tudni, miért rágcsálja az autót

A kutatók a mai napig nem tudják, miért rágják meg az amúgy ragadozó nyestek az autók alkatrészeit. Az egyik elképzelés szerint a kölykök kíváncsiságból kóstolják meg, míg mások úgy vélik, hogy van valami olyan adalékanyag, aminek a szaga és íze vonzza a nyesteket (ezt részben alátámasztja, hogy sok állatkerti ragadozó nagyon szeret gumiabroncsokkal játszani). Tóth Mária szerint a legvalószínűbb, hogy a territoriális viselkedéssel függ össze a dolog. A járművek kereke üzenőfalként működik nemcsak a kutyák, de a nyestek számára is, és a felüljelölést összerágás, összekarmolás kíséri.

Védekezés a nyestek ellen

A nyestek kerülik a kutyákat, ezért a motorháztető alá kis tasakban betett kutyaszőr egy ideig távol tarthatja az állatokat (amíg rá nem jönnek, hogy nincs mitől tartaniuk). Hasonló megoldás a kifejezetten nyestek elriasztására fejlesztett, autósboltokban és nagyáruházakban kapható koncentrátum, amely a különböző mérgekkel ellentétben sem emberekre, sem állatokra nem veszélyes, és zavaró szagával is pusztán a nyesteket kergeti az őrületbe.

Aki jobban bízik a technikában, különböző típusú elektronikus nyestriasztók közül válogathat. A legegyszerűbb típus egyetlen hangforrás, egy emberi fül számára nem hallható ultrahangot bocsát ki, amely képes elzavarni a nyesteket. A zavaró hangot 150 fokban sugározza, de a zsúfolt motortérben keletkezhetnek leárnyékolt területek is, melyeket csak a több hangszóróval ellátott, komolyabb készletek képesek teljesen lefedni.

Az egyébként a padláson is használható berendezéseket érdemes naplemente után bekapcsolni, amikor a nyestek vadászni indulnak. Hatásos lehet az erős LED-es fénnyel kombinált készülék is, amely a sötét nyújtotta biztonságtól fosztja meg a vadállatokat. Több olvasó azonban arról számolt be, hogy egyik kipróbált módszer sem vált be tartósan.

Van, aki azt ajánlja, hogy az autók vezetékeit vastag műanyag szigeteléssel kell beborítani, azt nem tudják szétrágni. Többen beszámoltak arról is, hogy a kutyáktól nagyon félnek, így a kutyás helyeket messzire elkerülik a nyestek. A macskákkal is összeverekedhetnek, de itt már elképzelhető, hogy a macska húzza a rövidebbet.

Talán a legjobb az, ha megteszünk minden lehetséges óvintézkedést a nyestek kártétele ellen, de nem idegesítjük magunkat halálra a kis ragadozók megjelenése miatt (amelyek mellesleg a patkányokat és az egereket is kiirtják). Drasztikusabb lépésre (például csapdával való befogásra) csak abban az esetben lehet szükség, ha tényleg elviselhetetlen mértékben zavarják éjszakai nyugalmunkat.

Városi nyest Forrás: Flickr.com/Sangudo