A következő öt évben körülbelül félmilliárd eurót költ az EU a fúziós reaktorok fejlesztésére. A cél az, hogy 2050-re már áramot is termeljen a DEMO erőmű, amely - a kutatólaborokból kilépve - már az elektromos hálózatra is rá lesz kapcsolva. Ez lesz az első ipari fúziós erőmű, amely élesben is működhet.
A fúziós reaktor az egyik legígéretesebb energiaforrás: környezetbarát, üzemanyaga nagy mennyiségben rendelkezésre áll, elenyésző a radioaktív hulladék és nincs kitéve az időjárás viszontagságainak - viszont még nem épült belőle egy sem. Legfőbb üzemanyaga az akkumulátorokban (és a földkéregben) is megtalálható lítium, melyből először trícium készül.
Szabolics Tamás, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Plazmafizikai Főosztályának munkatársa szerint lítiumból pedig van elég: ha a Föld jelenlegi elektromosenergia-igényeit kizárólag fúziós reaktorokkal szeretnénk leváltani, akkor is csak duplázni kéne a lítiumbányászatot. A lítiumból viszont még elő kell állítani a tríciumot. Ez tervek szerint helyben, a reaktor falában megvalósulhat. A másik üzemanyag, a deutérium pedig kinyerhető a vízből: ez már egy létező technológia.
Nem minden hidrogén egyenlő
Magfúzió biztosítja a Nap energiatermelését, végső soron a napelemek is ennek köszönhetik a fénysugarakat. Magfúziókor két atommag egyesül: ez kis rendszámú elemeknél energiatermelő folyamat. A trícium és a deutérium a könnyű izotópok közé tartoznak, ezek fúziója valósítható meg a legegyszerűbben. Egyesülésükkor egy héliumatom és egy neutron keletkezik, a felszabaduló energia pedig meghaladja a radioaktív bomláskor keletkezőt is: ez az energia hajtja majd meg a generátorokat. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a fúzióhoz több millió Celsius-fokos hőmérséklet szükséges - ilyen forróságban nincs olyan hagyományos edény, amely egyben tarthatná a plazmát.