Szex nélkül születtek utódai a világ leghosszabb kígyójának

kockás piton, Python reticulatus
A legnagyobb, valóban lemért kockás piton 6,95 méter hosszú volt. Eddig még nem volt példa rá, hogy nősténye hím egyed nélkül szaporodjon
Vágólapra másolva!
Hím egyed nélkül szaporodott egy kockás piton a Louisville-i állatkertben. A tizenhat tojásból hat egészséges utód bújt ki, amelyek gyakorlatilag az anya klónjai.
Vágólapra másolva!

A tankönyvek szerint a kockás piton tojásrakó hüllő, és a szaporodáshoz szükség van hím egyedre is. A Louisville-i állatkert (Kentucky állam, USA) egyik hat méteres, több mint kilencven kilogrammos nőstény pitonja azonban rácáfolt erre a megállapításra.

A nőstény 2012 nyarán hatvanegy tojást rakott. Az állatkert munkatársai két hét után néhány tojást eltávolítottak és mesterséges körülmények között kikeltettek, hogy megbizonyosodjanak róla, nem terméketlenek-e. Végül hat egészséges utód született belőlük. Az eset azért meglepő, mert a piton terráriumában legalább négy éve nem helyeztek el hím példányt. A kérdés az volt, hogy a nőstény elraktározta a spermiumokat, vagy a szűznemzés újabb esetéről van-e szó.

A legnagyobb, valóban lemért kockás piton 6,95 méter hosszú volt. Eddig még nem volt példa rá, hogy nősténye hím egyed nélkül szaporodjon Forrás: Wikimedia Commons

Alapos elemzés

Az anya és a hat utód sejtmintáit a Tulsai Egyetem biológiai tanszékén vizsgálták meg. A több hónapon át tartó DNS-elemzésből kiderült, hogy az utódok génjei teljes egészében az anyától származnak, vagyis valóban szűznemzésről van szó – írja az io9 hírblog. Az ivaros szaporodás során az utódba egy-egy kromoszómakészlet kerül mindkét szülőből, amelyek génállománya nem teljesen azonos, az egyes gének változatai, az allélok eltérőek lehetnek. Az ivartalan szaporodáskor, szűznemzéskor viszont mindkét kromoszómakészlet ugyanattól a szülőtől származik.

Először történt ilyen

Az eset azért számít különlegesnek, mert először figyelték meg kockás pitonoknál (a vizsgálatról szóló szakcikket a The Linnean Society folyóirat elfogadta közlésre 2014 nyarán). Az is tény, hogy nem minden állatfajnak van szüksége mindig a hím egyedekre a szaporodáshoz. 2001-ben egy kerekfejű pörölycápánál dokumentáltak szűznemzést, komodói varánuszoknál 2007-ben, majd egy leopárdcápánál is.

A kék foltos szalamandra kizárólag szűznemzéssel szaporodik, nincsenek hím egyedei, a nőstények más fajok hímjeivel párosodnak. Néhány gekkó- és tejufajnál is megfigyelték a jelenséget. A szűznemzés előnye, hogy nem kell felkutatni a hímeket, és nincsenek nemi úton terjedő betegségek. Az úgynevezett parthenogenesis továbbá biztosíthatja a túlélést akkor is, amikor nagyon lecsökken a hím egyedek száma a populáción belül.

Nem tudnak mit csinálni a kis pitonokkal

A Délkelet-Ázsiában honos kockás piton (Python reticulatus) bonyolult színmintázatáról kapta a nevét, éppen ezért kedvelt egyed az állatkertekben. A világ leghosszabb kígyója, megnőhet 8-9 méteresre, de átlagosan inkább 3-6 méter a hossza. A Louisville-i nőstény is megtekinthető az állatkert terráriumában egy másik nősténnyel együtt, az utódokat viszont valószínűleg más kerteknek ajánlják fel, mert nem tudnak kellő méretű és színvonalú élőhelyet biztosítani ennyi pitonnak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!