A Greenpeace Magyarország igazgatója, Szegfalvi Zsolt lényegében egy több éves munkával összeállított vádiratot mutatott be a hallgatóságnak, melynek fő célpontja a Paks II. építésével megbízott orosz állami óriáscég, a Roszatom volt, azonban az anyagban a nyugati atomcégek is kaptak pár oldalvágást.
A kiadvány szerint a Roszatom, amely gyakorlatilag a Szovjetunió teljes atomergetikai szektorát megörökölte, túlságosan összefonódik az orosz állammal, ami komoly kockázatokat rejt magában, hiszen
az állami támogatások miatt nem piaci alapon működik (2012-ben például 2,97 milliárd euró állami támogatásban részesült)
vezérigazgatóját és felügyelőbizottságát közvetlenül az orosz elnök nevezi ki
nem köteles eleget tenni alapvető átláthatósági feltételeknek
működési keretei között egybemosódik a civil és a hadiipari tevékenység
E vádpontok némelyike az atomenergetika természetéből következően persze megáll más, hasonló profilú cégek esetében is, azonban a Greenpeace szerint az orosz állami monstrum esetében ezt a működés olyan mértékű korrupciót és kiszámíthatatlanságot hoz, hogy akár beszállító partnerként is kockázatos vele üzletelni.
A Greenpeace szerint intő jel lehet a magyar állam számára a Roszatom egy bulgáriai projektje, amely 2008-ban 4 milliárd eurós várható költséggel indult. A büdzsé 2010-re 10 milliárd euró fölé nőtt, és végül az atomerűmű nem épült fel.
A gazdasági világválság és Fukusima árnya más atomenergetikai cégeket is elért, és ebben a gyorsan változó gazdasági-politikai légkörben egyéb hasonló nagyberuházások is bedőlhetnek. Azonban úgy tűnik, az orosz atomvállalat előre menekül, és terjeszkedni próbál egy egyébként szűkülő piacon – Kína, Japán, Dél-Korea és India felé. A Greenpeace szerint e helyzetben a magyar állam legfeljebb a kisebbik rosszat választhatja (más társaságoknál sem ritkák a csúszások), de semmiképp sem az orosz partnert ajánlják.
Paksról már évtizedek óta viszik újrafeldolgozásra a kiégett fűtőelemeket a Cseljabinszk melletti Majak komplexumba, amely Oroszország legnagyobb nukleáris fűtőanyagtermelő és feldolgozó központja. A területen több radioaktív baleset is történt, melyek több ezer négyzetkilométeres területet szennyeztek el, és sokakat ki kellett telepíteni a sugárfertőzés veszélye miatt.
„Majak környékén, Muszlimovóban 4-szer gyakoribb a rákbetegség és 25-ször több a genetikai rendellenesség, mint Oroszország többi részén, valamint a lakosság nagy többsége legalább 5 súlyos betegségben szenved egyszerre (szívbetegség, magas vérnyomás, asztma stb.)” – mondta Mező János, a Greenpeace kampányfelelőse, aki járt a helyszínen. Elmondása szerint független kutatók vizsgálatai is mutatják, hogy az ipartelep ma is aktív szennyező, amit a balesetekben kikerült és a jelenleg mért szennyeződés izotópösszetételének eltérése bizonyít.
Az üzem a Roszatom működési gondjait bemutató állatorvosi lónak tekinthető a Greenpeace szerint, hiszen itt látszik, hogy a szennyezés kezelésének és a lakosság védelmének járulékos költsége nem jelenik meg a kiadásokban (érkezett volna állami kártérítés a lakosoknak, azonban ez fennakadt valahol a megyei bürokrácián). Egy AXPO nevű svájci energetikai vállalat pontosan ilyen aggályok miatt mondta fel a szerződést az orosz óriásvállalattal.
A Greenpeace, jóllehet a mostani jelentésében leginkább a Roszatomot támadja, azonban Paks II-vel a legfőbb gondja nem az, hogy a kormányzat milyen partnert választ a beruházáshoz. Hiányolja a megújuló energiaforrások kutatásába és kiaknázásába fektetett pénzeket (2006 óta nem épült szélerőmű Magyarországon).
De legfőképpen azt szeretné a szervezet, hogy a döntésekről szélesebb körben egyeztessenek, a civilek bevonásával – olyasfajta társadalmi párbeszédet várnak, mint Németországban a fukusimai atomkatasztrófa után, ahol a mérnökök mellett szociológusok, pszichológusok, sőt vallási vezetők is részt vehettek az ország energiaszerkezetének jövőjéről folytatott párbeszédben.
Szintén hétfőn jelent meg egy cikk a majaki szennyezésről az orosz atomenergetikát képviselő oldalon, az Atomenergia.infón. A tájékoztató szerint a Roszatom és a Cseljabinszk megyei kormányzat nagyszabású rehabilitációs programot hajt végre Majakban, hogy semlegesítsék a nukleáris környezetszennyezést.
A nukleáris hulladékot feldolgozó üzemből nagyjából 76 millió köbméter sugárszennyezett víz került a Tecsa folyóba 1949 és 1957 között. Ezen felül 1957. szeptember 29-én robbanás volt egy nukleáris tározóban, ahol folyékony állapotban tárolták a sugárzó anyagot. A két szennyezés miatt összesen több mint 20 ezer embert telepítettek ki, de négy település, Muszljumovo, Brodokalmak, Russzkaja Tecsa és Nyizsnyepetropavloszk lakosságát nem. A muszljumovóiakat több mint 1 millisievert sugárdózis éri egy év alatt – írja az Atomenergia.info. Az oldal szerint ez nem sok, mivel egy mellkasi CT-felvétel során 7 mSv dózis éri a pácienst (egy radiológiai szaklap szerint inkább 5 mSv, és egy mellkasröntgen mindössze 0,06 mSv).
A Tecsa árterét speciális kőágyazattal védve rehabilitálják, hogy a szennyezett talajréteg ne mosódjon bele a folyóba, így ismét be lehet gyűjteni a szénát és legeltetni az állatokat. Muszljumovó lakosságának máshol biztosítanak lakhatást. A tisztítást többek között abból a pénzből fedezik, amit Magyarország és további tizenhárom állam fizet azért, mert Majakba szállítják újrafelhasználásra a reaktoraik urán üzemanyagát – áll az Atomenergia.info cikkében. Magyarország legutóbb 2,2 millió dollárt fizetett azért, mert Majakba szállították vissza a Paksi Atomerőműből azokat a fűtőelemrudakat, amelyek a 2003-as üzemzavarban sérültek meg egy balul sikerült tisztítási művelet során.